Ruslan Kravchenko, az Ukrán Állami Adóhivatal vezetője májusban a Pravdának nyilatkozva ismertette a 2024-re vonatkozó ukrajnai adóbevallások eredményét. Azt mondta, hogy az ukrán milliomosok összesen 253,6 milliárd hrivnya jövedelmet vallottak be és 8,7 milliárd hrivnya adókötelezettséget állapítottak meg – írta meg részeltesen a Világgazdaság.
Az adatok alapján tavaly több mint 170 ezer bevallást nyújtottak be, összesen 326 milliárd hrivnya értékben. Az előző évhez képest ez 107 milliárd hrivnyával több egy olyan országban, ahol elvileg gyenge a gazdaség teljesítménye. A nyilatkozat eredményei szerint az állampolgárok önállóan határozták meg a fizetendő személyi jövedelemadó összegét – ez 8,1 milliárd hrivnya lett. A katonai adóból pedig 1,5 milliárd hrivnya folyt be.
A háború pusztításai miatt nem meglepő, hogy az ukrajnai ingatlanok iránt visszaesett a kereslet. Ugyanakkor a gazdag ukránok aktívak maradtak az ingatlanpiacon. Csakhogy nem belföldön. Tavaly új rekordot döntött a külföldieknek eladott lakások száma Lengyelországban: összesen 17 330 lakást értékesítettek a nem lengyel állampolgároknak. A külföldiek főleg a nagyvárosokban vásároltak:
- Varsóban 3535,
- Krakkóban 1523,
- Boroszlóban 1491 ingatlant vettek.
A legtöbb ingatlant az ukránok vették. Hozzá kell tenni, hogy a kijevi ingatlanpiacnál Varsó olcsóbb. Az ukránok nemcsak a szomszédos országban, hanem a közel-keleti országokban is aktívabbak. Itt azonban már a kétes ügyek is megjelentek. Ezeknek egyébként máshol is egyértelmű jele van.
A háború kitörése óta Ukrajna komoly kihívással néz szembe, ugyanis hatalmas mennyiségű fegyvert és lőszert kellett beszereznie, miközben hagyományos beszállítói láncai megszűntek vagy elégtelenné váltak. Ez kockázatos, gyakran átláthatatlan üzleti kapcsolatokhoz és jelentős közpénzveszteségekhez vezetett.
A különféle korrupciós ügyek, valamint az ukrán fegyverbeszerzések körüli botrányok és a nyomozások eredménytelensége miatt a nemzetközi partnerek, így például a NATO bizalma is megingott Kijevben. Bár a nyugati szövetségesen továbbra is támogatják az Oroszország elleni harcot, ez a bizalomvesztés hosszú távon befolyásolhatja a gazdasági támogatások feltételeit, hitelképességet vagy akár katonai segélyek feltételeit.
