A Gábor Dénes-emlékév nyitórendezvényeként megtartott szakmai konferencián a kormánybiztos elmondta: az MI Koalíció koordinálásával elkezdődött annak feltérképezése, hogy hazánkban kik és milyen területeken foglalkoznak mesterséges intelligenciával − az eddigi eredmények alapján sokkal jobban állunk, mint korábban gondoltuk. Hangsúlyozta: az MI elterjedéséhez minden feltétel adott Magyarországon, rendelkezésre áll az adatvagyon, a számítási kapacitás, a megfelelő jogi környezet, valamint a kreatív szakemberek köre is.
Fotó: Katona Tibor / MTI/MTVA/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Bár a MI szempontjából öt év őskornak számít, az első MI stratégia keretrendszerének kialakítása jól sikerült − mondta, hozzátéve, hogy a 2020-as szabályozást inkább a technokrata megközelítés jellemezte, mivel alapvetően mérnökök alkották. A stratégia felülvizsgálatát a megváltozott jogi környezet is indokolja, miután az Európai Unióban is megszületett az MI szabályozása (EU AI Act). Palkovics László, aki februártól tölti be a kormánybiztosi pozíciót, elmondta, a jogszabályi feltételek adottak a nemzeti adatvagyon strukturált, jogszerű és innovatív használatára. A feladat, hogy ezeket a vagyonelemeket, gyorsan és olcsón bocsássák azok rendelkezésre, akik kutatásra, köz- vagy üzleti célokra szeretnék felhasználni. Hangsúlyozta: nagyon fontos annak tudatosítása, hogy a MI nem csupán technológia, hanem társadalmi ügy is, és mindenki számára biztosítani kell, hogy ezt jobban megismerje.
A Gábor Dénes Egyetem ehhez úgy járul hozzá, hogy online, ingyenesen elérhető oktatási anyagot dolgozott ki.
A három részből álló tananyag a mesterséges intelligencia alapjaitól indul,
majd bemutatja a promptolás − a MI-nek adott utasítások megfogalmazásának − technikáját, valamint a technológia gyakorlati alkalmazási lehetőségeit is. Az ELTE és partnerei bevonásával hamarosan átfogó javaslat születhet arról, hogyan lehet az MI-t megjeleníteni az oktatás különböző szintjein mint oktatási eszközt, és mint tananyagot illetve, hogyan tudják erre felkészíteni az oktatókat - ismertette Palkovics László. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke elmondta: a holográfia elméleti alapjait 1947-ben megalkotó, 1971-ben fizikai Nobel-díjban részesülő Gábor Dénes évtizedekkel megelőzte korát: találmánya mára számos területen vált a modern világ meghatározó technológiájává. Elmondta: az egyetem mesterséges intelligencián alapuló tudásközpontot hozott létre, amely a hibrid, multimodális és adatalapú oktatást, valamint a digitális pedagógiai ökoszisztéma fejlesztését szolgálja.
A mesterséges intelligencia és az XR (kiterjesztett valóság) technológiák összeolvadása a következő nagy digitális paradigmaváltást hozhatja el, amelyben virtuális tanulószobák, gyakorlati terepélmények és életszerű oktatási terek jönnek létre - emelte ki. Az eseményen háromoldalú együttműködési megállapodást írt alá az Autóipari Próbapálya Zala Kft. (APZ), a Gábor Dénes Egyetem (GDE) és a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpontja (GDE-MIT). A megállapodás célja a tudományos kutatási tevékenységek és a gyakorlati technológia fejlesztés összehangolása Magyarország egyik leginnovatívabb ipari térségében, Zalaegerszegen.
