Így veszítette el energiabiztonságát Németország, Brüsszel újabb gazdasággyengítő terve – legolvasottabb cikkeink augusztusban

Oda a német energiabiztonság az atomerőművek végleges leállításával. Leghamarább három év múlva nyithat ki a népszerű fürdő. Brüsszel karbonkreditekkel akarna zöldíteni, de ennek csak a versenyképesség látja kárát. Legolvasottabb cikkeink augusztusban.

Németország energiapolitikája kudarcot vallott Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP

Miután lekapcsolta erőműveit és mindinkább az úgynevezett megújuló energiára kezdett támaszkodni, a német energiatermelés nem tud lépést tartani az igényekkel – írtuk augusztusi legolvasotabb anyagunkban, de ez az állítás sajnos régóta és jelenleg is igaz. Az egykori exportőr Németország főleg azért szorul áramimportra, mert nincs ami kiegyenlítené a termelési és fogyasztási ingadozásokat, így veszélybe került az energiabiztonság. Magyarul nem akkor fogyasztják a legtöbbet a németek amikor éppen nagyon fúj a szél vagy süt a nap, amikor pedig szélcsend van és felhős idő nincs ami kiváltaná a hiányzó megújulót. Muszáj ismét a gázerőművek felé fordulni, de honnan lesz gáz? Ami eddig is biztos, az ország gázellátásának már a nyolc százaléka érkezett cseppfolyós formában az év első felében a Clean Energy Wire júliusi írása szerint.

Németország gázerőművekkel enyhítené az energiahiányt, ám pont a legolcsóbbnak számító orosz gázt száműzte az energiamixéből
(Fotó: MTI)

Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő nyáron úgy kommentálta, a német kormánynak azonnal le kellene állítania a még meglévő atomerőművek leszerelését, és megvizsgálnia a már leállított, de arra alkalmasak újraindíthatóságát. Nem véletlenül foglal állást rendre az atomerőművek mellett. Ugyanis ezek a létesítmények időjárás-függetlenül az év minden napján képesek a villamosenergia-igények kielégítésére, maximális vagy közel maximális teljesítményen működtethetők, élettartamuk hatvan év, áramtermelési költségük pedig a legalacsonyabbnak számít.

Életveszélyes állapotok miatt zárva Budapest egyik legszebb és második legnépszerűbb fürdője

Három évre zárta be kapuit a budapesti Gellért Gyógyfürdő október 1-jén – értesült a Termalonline. A bezárás oka az, hogy a Gellért Szállóval tulajdonosa elküldte egy statikai felmérés eredményét a fürdőnek, amely szerint a fürdő feladógépházának állapota életveszélyes, a bontási és megerősítési munkák csak a fürdő technológiájának teljes leállításával végezhetők el. A Gellért legkorábban 2028-ban nyithat újra.

Itt az újabb terv, amivel Brüsszel gyengítené az európai gazdaságot

Gondoltak egyet az Európai Unió döntéshozói, és egy olyan klímapolitikai javaslatot terjesztettek elő, amely mögött sem költségszámítás, sem a környezeti hatások elemzése nem áll – ezt maga az Európai Bizottság ismerte el nemrégiben. Az Európai Unió tagállamai a fejlődő országokban megvalósított klímaprojektek révén szerezhetnének karbonkrediteket, amelyekkel papíron ellensúlyozhatnák kibocsátásukat – ez a lényege annak a 2025 júliusában bemutatott tervnek, amely az Európai Bizottság 2021-ben ismertetett klíma- és energiapolitikai jogszabálycsomagja, az úgynevezett Fit for 55 része, annak módosító javaslata. A rendszer kritikusai attól tartanak, hogy ez csak kiskaput nyit a nagy kibocsátóknak, miközben az EU-ban elodázza a tényleges szennyezéscsökkentést. Továbbra is tisztázatlan, hogy a kreditek pontosan mennyibe fognak kerülni, és hogy a költségeket a vállalatok vagy az adófizetők viselik-e – mutatott rá a Klímapolitikai Intézet, hozzátéve, hogy kritikusok szerint maga a rendszer drága és sokszor hatástalan: számos projekt valós kibocsátáscsökkentése minimális vagy kétséges, és esetenként túlzó vagy hamis adatokat használtak a javaslat megalkotói.