Megaprojekt Afrikában – Magyar beruházás gyorsítja az értékes nyersanyagok útját a világpiacok felé

Amikor az Európai Unió cégei épp kiszorulóban vannak Afrikából, történelmi jelentőségű beruházást hajt végre a Duna Aszfalt Zrt. a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Zambiai Köztársaság területén. A majd 200 kilométeres, közép-afrikai országokon áthaladó autóút jelentősen le fogja csökkenteni az idejét annak, hogy az ipar számára olyan értékes nyersanyagok, mint a kobalt, réz és koltán a bányákból eljussanak az Indiai-óceán partjára.

Forrás: Duna Group

A beruházásban egy 184 km hosszúságú autóút korszerűsítése, építése és bővítése történik meg. Az új út egy 345 méteres új hídon is átvezet majd és mintegy 500 kilométerrel csökkenti a kereskedelmi fuvarozók oda-vissza útját Haut-Katanga bányászati területéről Dar es Salaam kikötőbe.

A GED Africa projekt főbb elemei:

• 184 kilométer út építése és üzemeltetése;
• 345 méter hosszú határhíd építése és üzemeltetése;
• egymegállásos határállomás (one stop border post) építése a hozzá tartozó infrastruktúrával és határellenőrzési, üzemeltetési eszközökkel, 
• valamint ezek üzemeltetése;
• útdíjfizetési rendszer és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és üzemeltetése;

valamint fókuszban a helyi közösségek támogatása szociális létesítmények fejlesztésével, építésével.

Lerövidül az értékes alapanyagok útja az Indiai-óceán partjáig

Az út megépítése hatalmas jelentőséggel bír a térségben, hiszen az lerövidíti a világszinten is számottevő réz-, kobalt- és koltánbányákból kikerülő alapanyagok útját az Indiai-óceán partján fekvő tanzániai Dar es Salaam kikötője felé. Az értékes, és többek között számítástechnikai eszközök esetében alkalmazott anyagokat szállító gépjárműveknek a GED Africa projektnek köszönhetően nem kell majd egy több száz kilométeres kitérőt megtenniük és napokig a határon várakozniuk, így jelentősen csökken a szállítási idő és a felmerülő költségek.

A GED Africa egy 25 éves, PPP konstrukcióban magánbefektetéssel megvalósuló koncesszió, amelyből három év a kivitelezés, majd az azt követő 22 évben a megépült infrastruktúra üzemeltetését és fenntartását végzik.

Regionális háború a bányák mélyének kincseiért

A projekt kivitelezését hátráltatta, hogy harcok robbantak ki az év elején a Kongói Demokratikus Köztársaság reguláris hadereje és a Ruanda által valószínűsíthetően támogatott M23 nevezetű lázadócsoport között. Az M23 harcosai februárban bevonultak Bukavuba, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részének második legnagyobb városába. A helyi lakosok arról számoltak be, hogy a lázadók előrenyomulását lövöldözések és fosztogatások kísérték, többek között a Világélelmezési Program raktárát is kifosztották.

Ruanda továbbra is tagadja, hogy katonai támogatást nyújtana az M23 számára, bár az ENSZ szakértői szerint Kigali körülbelül négyezer katonát állomásoztat Kongóban, és de facto irányítja a lázadócsoportot. A bukavui események a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részének több évtizedes instabilitását és az ásványkincsek feletti ellenőrzésért folytatott harcokat tükrözik. 

Több, mint véletlen, hogy mely területekre nyomult be az M23

A lázadók – annak ürügyén, hogy védelmezik a tuszi népcsoport tagjait és leszámolnak a korábban Ruandából Kongóba menekült hutukkal – éppen olyan területeket szállnak meg a kongói határ mentén, amelyek rendkívül gazdagok ásványkincsekben. A tömeggyilkosságairól, gyermekek kivégzéséről és a lakosság elüldözéséről hírhedt milícia által megszállt területeken találhatók az utóbbi időszakban keresett kritikus nyersanyag, a tantál lelőhelyei is.

A kegyetlenségek teret adtak a keresztényüldözésnek is. Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára arról számolt be, hogy a KDK-beli Maiba településről februárban először húsz, majd további ötven embert raboltak el, akiknek később megtalálták a maradványait. Illetve hetven embert fejeztek le egy protestáns templomban, az áldozatok között nemcsak férfiak, hanem nagy számban gyerekek, nők és idősek is voltak.

Kína egyre erőteljesebben képviselteti magát a térségben

A nyersanyagok kitermelésében nem csak helyi szereplők érdekeltek. A kobaltbányák jelentős részét korábban amerikai vállalatok birtokolták, azonban az elmúlt évtizedben ezek zömét kínai cégek vásárolták fel, és mára a külföldi tulajdonú kobalt-, urán- és rézbányák többségét ellenőrzik. Kína, mivel jelentős gazdasági érdekeltségei vannak a közép-afrikai országban, egyre fontosabb partnere a KDK-nak. 

A réz és a tantalit esetében is a távol-keleti nagyhatalom a legnagyobb felvásárló, 2021-ben például 4,7 milliárd dollár értékben importált kongói rezet. Peking kongói érdekeltségeinek a súlyát a közelmúltban bejelentett 7 milliárd dollár értékű, a bányászathoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések is bizonyítják.