Az áramot is drágítja az elhibázott energiapolitika

Az európai energiarendszer jelenlegi problémái nem átmenetiek, hanem mélyen gyökerező, strukturális jellegűek. A földgáz domináns árképző szerepe, a megújulók időjárásfüggése és a politikai döntéshozatal korlátai együttesen drágítják az áramot. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan egy lassú, de egyre határozottabb szemléletváltás is zajlik: az atomenergia ismét stratégiai jelentőségűvé válik Európában.

Élen járunk a napenergia felhasználásában Fotó: Kurucz Árpád

A villamosenergia-piac működésének alapja az úgynevezett merit order rendszer, amelyben az áram árát az utolsóként belépő, legdrágább erőmű határozza meg. Ez a gyakorlatban jellemzően a gázerőműveket jelenti még akkor is, ha a villamosenergia-mixnek csak kis hányadát képezi ez a fajta előállítási mód. Éppen ezért amikor a földgáz ára emelkedik – akár geopolitikai feszültségek, akár kínálati szűkösség miatt –, az azonnal megjelenik az áramárakban is – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy az unió orosz importot tiltó energiapolitikája az áramtermelésre is kihat.

Az áram ára jócskán függ a földgáz beszerzési költségétől, még akkor is, ha az egyes országok villamosenergia-mixében csak kisebb részarányt képvisel
Fotó: Kállai Márton

A globális földgázpiac szűkülése, az ellátási bizonytalanságok és az importfüggőség következtében Európában ismét jelentős áremelkedések voltak tapasztalhatók. Mindez különösen azokban az országokban okozott komoly problémát, amelyek energiamixe erősen támaszkodik a földgázra. Ezzel szemben azok az államok, amelyek jelentős nukleáris kapacitással rendelkeznek vagy kiegyensúlyozottabb energiaszerkezettel bírnak, sokkal kisebb mértékben voltak kitéve ezeknek a piaci sokkoknak.

Adódik a kérdés, miszerint várható-e valódi korrekció, vagy az Európai Unió politikai okokból továbbra is fenntartja a jelenlegi rendszert. A helyzetet alapvetően egyfajta politikai csapda jellemzi – mutatott rá a szakértő. Bár egyre több szakmai és piaci szereplő ismeri fel a jelenlegi modell korlátait, annak gyökeres átalakítása egyben azt is jelentené, hogy a korábbi döntések hibásnak bizonyultak. Ez pedig politikailag nehezen vállalható. Ennek következtében jelenleg inkább tüneti kezelések zajlanak: adócsökkentések, támogatások, illetve a szabályozási keretek finomhangolása, miközben a rendszer alapvető logikája nem változik – magyarázta Hárfás Zsolt a folyamatokat.

A helyzetet tovább bonyolítja a megújuló energiaforrások, döntően a nap- és szélerőművek gyors térnyerése. Bár ezek kulcsszerepet játszanak a dekarbonizációban, a termelésük időjárásfüggő jellege új típusú kihívásokat hozott. Egyre gyakoribbak azok az időszakok, amikor a túltermelés miatt extrém alacsony vagy akár negatív árak alakulnak ki, míg máskor – amikor a nap- és szélerőművek nem termelnek elegendő villamos energiát – a rendszer ismét a drága gázerőművekre szorul, ami árrobbanáshoz vezet. Ez az árvolatilitás nemcsak gazdasági, hanem rendszer-üzemeltetési szempontból is komoly kockázatot jelent.

Ebben a környezetben egyre inkább felértékelődik a stabil, folyamatos rendelkezésre állású alaperőművek szerepe, mindenekelőtt az atomerőműveké. Franciaország új blokkok építését tervezi és meglévő erőműveinek üzemidejét meghosszabbítja, Közép- és Kelet-Európában pedig új nukleáris projektek vannak előkészítés alatt. Emellett egyre több ország vizsgálja a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) alkalmazásának lehetőségét is.

Viszont a nukleáris energia nem kínál azonnali megoldást. Egy atomerőmű megépítése akár egy-másfél évtizedes folyamat, és az üzemidő-hosszabbítások is komoly előkészítést igényelnek. Hosszabb távon mutatkoznak az előnyei, és kirajzolódik egy olyan energiamix képe, amelyben a megújuló energiaforrások és az atomenergia egymást kiegészítve biztosítják az ellátásbiztonságot, az árstabilitást és a klímabarát villamos energiát. 

Magyarország ebben a tekintetben követendő példa más országok számára is, hiszen egy egészséges energiamix megalkotására törekszik. Ennek része a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása, a Paks II. atomerőmű megépítése, középtávon kis moduláris egységek építése, valamint a megújulók közül döntően a naperőművek további fejlesztése mellett új gázerőművek építése, a hálózat bővítése és az energiatárolás nagymértékű növelése is.