Trump nem kertelt: bejelentést tett az iráni olajról

Donald Trump amerikai elnök a Financial Times lapnak adott interjúban azt mondta, legszívesebben „elvenné” Irán olaját, és nem zárta ki az ország fő exportcsomópontjának számító Kharg-sziget elfoglalását sem. Majd az Air Force One fedélzetén tett nyilatkozatával gyakorlatilag a Kuba elleni de facto olajblokád enyhítését jelezte, amikor közölte: nem ellenzi, hogy egy orosz tanker nyersolajat szállítson a karibi szigetországba.

Donald Trump amerikai elnök felszáll az Air Force One repülőgépére (Fotó: AFP)

Donald Trump amerikai elnök szerint „sok lehetőség” áll az Egyesült Államok előtt, és elképzelhető a Perzsa-öbölben fekvő sziget megszállása, amelyen keresztül Irán olajexportjának mintegy kilencven százaléka halad át. Hozzátette: egy ilyen lépés tartós katonai jelenlétet igényelne.

Donald Trump az iráni olajexportot bonyolító Kharg-sziget elfoglalásának lehetőségéről beszélt, s közben enyhítette a Kubára nehezedő nyomást
(Fotó: AFP)

Trump szerint könnyű lenne az iráni olajexportot bonyolító sziget elfoglalása

Az elnök úgy vélekedett, hogy az iráni védelem a szigeten gyenge, és azt az amerikai erők „nagyon könnyen” elfoglalhatnák. 

Trump az interjúban arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok eddig mintegy 13 ezer célpontot támadott Iránban, és „még körülbelül háromezer célpont” maradt hátra. Egyúttal jelezte, hogy a pakisztáni közvetítéssel zajló közvetett amerikai-iráni tárgyalások előrehaladást mutatnak, és egy megállapodás „viszonylag gyorsan” létrejöhet. 

Az amerikai Központi Parancsnokság szombaton bejelentette, hogy több mint 3500 katona, köztük 2500 tengerészgyalogos érkezett a Közel-Keletre. Washington új határidőt szabott Teheránnak a háború lezárását célzó egyezség elfogadására; ennek lejárta után az Egyesült Államok további csapásokat helyezett kilátásba az iráni energiaszektor ellen.

Miért kulcsfontosságú a Kharg-sziget az iráni olajexportban?

A Perzsa-öböl északi régiójában található apró korallsziget az iráni olajkivitel, azon keresztül pedig az ország egyik gazdasági fundamentuma, az olajexport leállása súlyos csapással érne fel Teheránnak. Bár Trump elnök arról beszélt, hogy az amerikai erők könnyen el tudnák foglalni a szigetet, melynek olajinfrastruktúráját még nem, de katonai létesítményeit már érték csapások, egyes elemzők ennél óvatosabban fogalmaznak, és azt jelzik, hogy egy szárazföldi támadás a szigeten kockázatai lépés lenne. A rendelkezésre álló információk alapján Washingtonban még nem hoztak döntést a kérdésben – a részletekért az Origón megjelent összeállítást ajánljuk.

Hajózhatnak az olajtankerek Kubába

Donald Trump Kubából is beszélt a kőolajjal összefüggésben, amikor az Air Force One fedélzetén jelezte, hozzájárul, hogy egy orosz tanker nyersolajat szállítson az energiaválsággal küzdő országba.

Trump hangsúlyozta, hogy „nincs problémája” azzal sem, ha más országok is olajat juttatnak el Kubába, mondván, a lakosságnak szüksége van energiára, még ha ez a havannai vezetést is segíti. A szankcionált, az orosz árnyékflottához tartozó Anatoly Kolodkin tanker vasárnap Kuba keleti partjai közelében haladt, és várhatóan hétfőn ér kikötőbe. 

A hajó a becslések szerint 650–730 ezer hordó nyersolajat szállít, ami a jelenlegi jegyrendszer mellett akár egy hónapig is fedezheti Kuba szükségleteit.

Az Egyesült Államok parti őrsége nem kapott utasítást a hajó feltartóztatására, noha erre lett volna lehetőség – írta a The New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. 

Kuba három hónapja nem kapott olajszállítmányt, miután Washington leállította a venezuelai exportot, és vámfenyegetésekkel riasztotta el a többi beszállítót, köztük Mexikót is. Az ellátási hiány súlyos energiaválságot idézett elő: 

• szigorú üzemanyag-racionálás van érvényben, 
• miközben ismétlődő áramszünetek sújtják a mintegy 10 milliós országot. 

Washington korábban ideiglenesen enyhítette az orosz olajszektorra vonatkozó szankciókat az iráni háború miatt szűkülő globális kínálat ellensúlyozására, bár ezek az intézkedések hivatalosan nem terjedtek ki Kubára.