A vegyes tüzelésű kazánok ugyancsak maradhatnak egyelőre a piacon és cserélni sem kell őket, 2030 után azonban már kiszorulnak a kibocsátási szabályok miatt, új épületekbe nem lehet majd telepíteni őket.
Fa- és biomassza-tüzelés esetén – ha megfelel a kibocsátási követelményeknek – valószínűleg hosszú távon is maradhatnak, azonban a szén/fosszilis alapú társaik fokozatosan kiszorulnak majd a használatból.
Magyarország esetén egy hasonló, de lassabb folyamatra számíthatunk – hívta fel a figyelmet Somosi Zoltán. Az infrastruktúra következtében a gáz még hosszú ideig domináns marad, és várhatóan csak igen lassan zajlik majd a gázkazánok kivezetése.
Az elektromos és megújulós megoldások, illetve a hőszivattyúk egyre nagyobb támogatásokat fognak kapni, kiváltandó a gázalapú megoldásokat. Hazánkban a hőszivattyúk mellett a geotermikus energia kaphat nagy szerepet a fűtésben, akár távfűtés formájában, akár lokálisan – tette hozzá a kutató. Uniós szintű cél ugyanis, hogy 2030 után csak nulla kibocsátású épületek épülhessenek a tagállamokban, ez – ha kis csúszással is – teljesülhet akár uniós, akár hazai szinten.
