Minőségi fordulat előtt a magyar turizmus – a béke és a biztonság a legnagyobb versenyelőny

Tavaly rekordot írt és az idei évet is lendületesen indította a hazai turizmus. Az idei év első hónapjainak vendégforgalmi eredményei, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér továbbra is szárnyaló utasforgalma, a bővülő légi kapcsolatok és a gazdagodó turisztikai kínálat egyaránt azt jelzi, hogy Magyarország stabil növekedési pályán halad – fogalmazott lapunknak Egresitsné Firtl Katalin, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.

Fotó: Per-Boge

A következő időszak kulcskérdése már nem a volumen további emelése, hanem a magasabb hozzáadott értékű, fenntartható és kiegyensúlyozott teljesítmény megteremtése; ebben a fejlesztési lehetőségek és finanszírozási eszközök szerepe is felértékelődik – véli Egresitsné Firtl Katalin, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, aki a sikerek és tervek mellett az új, geopolitikai helyzetből fakadó kihívásokról is szót ejtett. Arról is kérdeztük, hogyan alapozzák meg az elkövetkező évek minőségi fordulatát.

Egresitsné Firtl Katalin kiemelte: a következő időszakban a minőségi fordulat kerül előtérbe 
Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

– Hogyan látja, mérföldkövet vagy fordulópontot jelez, hogy tavaly ismét történelmi eredmény ért el az ágazat?

Mindkettő állítás igaz. 

Tavaly újabb csúcsot döntött a turizmus: átlépte a 20 milliós vendégforgalmat, amellyel öt évvel korábban teljesítette a 2030-ra kitűzött stratégiai célszámot. 

A kép a nemzetközi tükörbe tekintve is hízelgő: az Eurostat adatai alapján a magyar vendégforgalom az unió átlagát közel két és félszeresen meghaladó ütemben bővült a kereskedelmi szálláshelyeken, és versenytársainkhoz mérten is erős teljesítményt mutatott. Magyarország külföldi vendégszám bővülésének mértéke közel kétszeresen haladja meg a sokszor irigyelt Ausztriáét, több mint ötszöröse Horvátországénak, és jelentősen magasabb, mint Csehországé. Több vendéget Budapest ‒ a jelenlegi kapacitások mellett, különös tekintettel a fenntarthatósági szempontokra – már nehezen tudna fogadni, ugyanakkor a magyar vidékben jelentős növekedési tartalékok rejlenek. Az előttünk álló éveknek ezzel együtt a mennyiségiről a minőségi szemléletre való átállásról kell szólnia. A hangsúlyt a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokra, a tudatosabb, tehát többet költő utazók megnyerésére, a fenntartható működésre és az élményorientált utazást támogató termékek erősítésére helyezzük. Mindezt adatvezérelt irányítással és marketinggel, hatékony fejlesztéspolitikával támogatjuk, amely pontosabban célozhatóvá teszi a kínálatot és mérhetővé a teljesítményt.

– Mit jeleznek a legfrissebb idei turisztikai forgalmi-bevételi adatok?

Főként az látható, hogy tartós növekedési pályára állt a magyar turizmus. A január–februári adatok szerint minden mutató tovább nőtt a tavalyi rekordévhez képest is. A fejlődés pedig jellemzően nem csak egyetlen úti célt vagy piacrészt érint. Budapest továbbra is erős húzóerő, miközben a vidéki térségek – például a Balaton és más régiók – is érdemben hozzájárulnak a bővüléshez. Az év elején a hazai turizmus húzta az ágazatot, a magyarok egyre szívesebben választják hazájukat a pihenéshez. Gondtalan belföldi pihenésüket a kormány a Szép-kártyával is hatékonyan támogatja, a költések összege a legfrissebb adatok szerint elérte a 34,5 milliárd forintot, 18 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit.

– A vendégéjszakák közel fele Budapesten realizálódik. Egészséges ez a koncentráció?

Inkább kézenfekvő. A főváros természetes belépési pont Magyarországra: ide érkezik légi úton a legtöbb külföldi turista, itt koncentrálódnak a kulturális nevezetességek, a légikapcsolatok, az üzleti és konferenciaturizmus meghatározó helyszínei. A főváros növekedésében még számottevő tartalék rejlik, főként a szállodai kapacitások bővítésében és az üzleti turizmusban. Különösen akkor, ha megvalósul egy nagy befogadóképességű, nemzetközi színvonalú kongresszusi központ vagy új, ikonikus látványosságok jönnek létre. A cél nem feltétlenül a vendégforgalom növelése, hanem a magasabb költésű célcsoportok megnyerése és a tartózkodási idő meghosszabbítása. A valódi kihívás pedig az, hogy a Budapestre érkező vendégeket tudatosan tovább tudjuk irányítani jól elérhető, világosan pozicionált vidéki térségekbe. E munka eredménye már jól látszik például a Balaton esetében, ahol a szezonon kívüli forgalom növekedése a hosszabb távú átalakulás egyértelmű jele. A tudatos fejlesztések és imázsépítés hatására a vendégek ma már valóban négy évszakos úti célként gondolnak a tóra.

– Mire lehet alapozni a turizmus minőségi fordulatát, hogyan javítanák Magyarország turisztikai pozícióit?

Hazánkban az utóbbi években szintet lépett a turizmus, a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programnak köszönhetően ugrásszerűen emelkedett a turisztikai termékek és szolgáltatások minősége, amihez kiváló ár-érték arány is társul. Szintén komoly versenyelőny, hogy biztonságos ország vagyunk. Ugyancsak nagyot léptünk a digitalizáció és a fenntarthatóság, valamint hazánk elérhetőségének javítása terén. Utóbbi érdekében stratégiai jelentőségű fejlesztések indultak a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren: a Terminal+ projekt történelmi előrelépést hoz a magyar turizmusnak. A közel egymilliárd eurós beruházás egy modern, fenntartható és világszínvonalú légiközlekedési központ alapjait teremti meg, amely az évtized végére akár évi 25 millió utas fogadására is alkalmassá válhat. 

Ez nem pusztán infrastrukturális bővítés, hanem versenyképességi kérdés: erősebb nemzetközi kapcsolódást, jobb elérhetőséget és új üzleti lehetőségeket jelent az egész ágazatnak.

Jelentős fejlesztési lehetőség a reptéri vasút kiépítése is, amellyel a belvárosból akár 20 perc alatt is elérhetővé válik a Ferihegyi repülőtér. Mindez hozzájárul ahhoz a stratégiai célunkhoz, hogy 2030-ra Budapest Közép-Európa vezető turisztikai célpontjává váljon. A főváros repterének fejlesztése a hivatásturisztikai piacon is tovább javíthatja hazánk pozícióit. Ezért is fontos a két transzatlanti – a philadelphiai és a torontói – járat visszatérése Ferihegyre. A vidéki repülőtéri hálózat is fejlődik: a Hévíz–Balaton Airport beruházásának első üteme lezárult, új lehetőségeket nyitva az egész térség számára, Debrecen légikikötője pedig új járatokkal szolgálja a térség gazdaságát és turizmusát. 

A turisztikai hitelezés, a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont (KTH) elindulása pedig a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központéhoz hasonló horderejű innovációs mérföldkő volt az ágazatban. A KTH a finanszírozási szektorban legkedvezőbb feltételekkel, gyorsan, online elérhető hiteleivel, szezonalitáshoz igazodó törlesztéssel teremtette meg a kiegyensúlyozott működés és a fenntartható növekedés feltételeit a turizmus legkisebb szereplői számára is.

– Pár hónappal az indulása után milyen az érdeklődés a KTH kedvezményes Start hitelei iránt?

A KTH létrehozásával a kormányzat célja az volt, hogy a turisztikai ágazat lendületét és a szektor, valamint a legkisebb turisztikai szereplők versenyképességét hosszú távon is tovább erősítse. Indokoltságát visszaigazolja az a rendkívüli érdeklődés, amely a KTH Start-hitelezés beindulását övezi; 2025 októbere óta a kérelmek száma meghaladta a 3100-at. A 2026-os év pedig újabb mérföldkövet hozott, a hitelt támogatással kombináló konstrukciók tovább növelik az igényléseket.

– Nemrég új, hitelt támogatással kombináló finanszírozás vált elérhetővé az éttermek és a cukrászdák számára. Ezeket miért tartották fontosnak elindítani?

A vendéglátás a turizmus „lelke”, az ágazat meghatározó, nélkülözhetetlen pillére. Bár a turizmus rekordévet zárt, a romló külső gazdasági környezet miatt sok vállalkozás versenyképessége meggyengült. A kormány ezért az 5+1 akcióterv keretében adócsökkentések mellett az 5+5 pénzügyi konstrukció keretében vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes, 2,5 százalékos hitellel segíti a költségek mérséklését és a forgalom élénkítését a vendéglátásban. Mindez munkahelyek megőrzését is szolgálja, ami azért is fontos, mert a turizmus közel 400 ezer család megélhetését biztosítja. Az első kedvezményezettek az éttermek voltak, támogatásuknak azonnali, pozitív gazdasági hatása van. Őket most a cukrászdák követik, a kedvezményes konstrukció számukra április 8-tól vált elérhetővé. Meggyőződésem, hogy a szélesre nyitott felhasználási lehetőség nekik is komoly motiváció, hiszen a támogatás valamennyi fejlesztési elképzelésüket segíthet megvalósítani, a kisebb beruházásoktól a napi működésük megerősítéséig. Biztatnám is az érintetteket, éljenek a lehetőséggel. 

– Hogyan alakíthatja a felrajzolt növekedési pályát a közel-keleti háború elhúzódása?

A turizmus a béke iparága. Ez az ágazat reagál elsőként a válságokra és a geopolitikai bizonytalanságokra, igaz, ez is képes a leggyorsabban regenerálódni. Egy elhúzódó háború globális szinten is visszaveti az utazási kedvet, növeli a bizonytalanságot és érzékenyen érinti a nemzetközi turizmust. Ilyen helyzetekben felértékelődnek a közeli, könnyen elérhető és biztonságos úti célok. 

Magyarország ebből a szempontból kedvező pozícióban van: az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma nemrég a legbiztonságosabb, 1-es kategóriába sorolta hazánkat, ami tovább erősítheti vonzerejét a nemzetközi utazók körében.

Ebből a szempontból egész Közép-Európa kedvező pozíciót tudhat magáénak, tehát a biztonsági kihívás új lehetőségeket is teremthet számunkra. Magyarország tovább erősítheti pozícióját biztonságos, jól szervezett és magas színvonalú úti célként, különösen az üzleti és a prémium kategóriában. A cél az, hogy a turisták hosszabb ideig maradjanak, többet költsenek és magasabb hozzáadott értéket teremtsenek az egész magyar gazdaság számára. Ehhez persze békére is szükség lesz, hiszen kiegyensúlyozott fejlődés csak biztonságos körülmények között lehetséges.