Megfojtja az európai gazdaságot Brüsszel karbonadója

Az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszere egyre hevesebb vitákat vált ki a tagállamok és az ipari szereplők körében. A karbonadó jellegű kvótateher jelentősen megemeli az energiatermelés költségeit, miközben súlyos versenyhátrányt okoz Európának az amerikai és a kínai gazdasággal szemben.

Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket. Fotó: Janusz.Stepien Forrás: Shutterstock

A bizottság ezért új rendszert is létrehozott: az ETS2-t, amely a fűtési, közlekedési és egyéb, eddig nem érintett szektorokra terjed ki. Az EU hivatalos tájékoztatása szerint az ETS2 2027-től válik teljesen működőképessé, és nem a lakosságot közvetlenül, hanem az üzemanyag- és energiaszolgáltatókat kötelezi kvóták vásárlására.

 

A kvótarendszer súlyos versenyhátránnyá vált

Az ETS húsz éve működik, de az első évtizedben enyhébb hatást gyakorolt a versenyképességre. A fordulatot az Ursula von der Leyen által 2019-ben meghirdetett Eeurópai zöldmegállapodás hozta, amely szigorúbb kibocsátási célokat tűzött ki, szűkítette a kvótakínálatot, így a karbonköltségek elszakadtak más régiók piacaitól.

A koronavírus-járvány idején az alacsony kereslet miatt a kvótaárak kevésbé jelentek meg az energiaárakban, de a gazdasági helyreállítással a hagyományos erőművek újra gyakrabban működtek, növelve a keresletet a kvóták iránt. Az energiaválság és a geopolitikai konfliktusok ezt tovább súlyosbították.

2026 elején a hideg tél miatt Európában ugrásszerűen nőtt az energiaigény, a kvótaárak pedig tonnánként kilencven euró közelébe emelkedtek. Ezzel szemben az amerikai és a kínai karbonpiacokon jóval alacsonyabb árak érvényesülnek.

 

Az EU hivatalos célja ugyanakkor, hogy 2030-ra 62 százalékkal csökkentse az ETS által lefedett szektorok kibocsátását 2005-höz képest, összhangban a Fit for 55 klímacsomaggal és a 2050-es klímasemlegességi céllal.

 

Az európaiak elutasítják a karbonadó bővítését

Bár a rendszer kiterjesztésének gondolata elsősorban a radikális zöldpolitikai oldalról érkezett, az intézkedés illeszkedik az európai központosító törekvésekbe is. A társadalmi támogatottsága azonban alacsony.A Századvég Európa-projekt-kutatása szerint:

• az európai polgárok 59 százaléka nem ért egyet az ipart sújtó karbonadó többletköltségeivel,
• Magyarországon ez az arány 79 százalék,
• az ETS2 bevezetését pedig a magyarok 81 százaléka utasítja el.

 

Klímavédelem vagy gazdasági önsorsrontás?

Az uniós emissziókereskedelmi rendszer Brüsszel szerint a klímavédelem egyik legerősebb eszköze, amely a kibocsátások csökkentését szolgálja egy csökkenő kvótakeret révén. Kritikusai viszont úgy vélik, hogy az ETS mesterségesen magas energiaárakat és súlyos versenyhátrányt okoz az európai iparnak, miközben a globális kibocsátásokhoz az EU mindössze körülbelül hat százalékkal járul hozzá.

A vita tehát arról szól, hogy a karbonadó valóban hatékony klímaeszköz-e, vagy inkább gazdasági teher, amely hosszú távon Európa ipari pozícióit gyengíti.