Megfojtja az európai gazdaságot Brüsszel karbonadója

Az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszere egyre hevesebb vitákat vált ki a tagállamok és az ipari szereplők körében. A karbonadó jellegű kvótateher jelentősen megemeli az energiatermelés költségeit, miközben súlyos versenyhátrányt okoz Európának az amerikai és a kínai gazdasággal szemben.

Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket. Fotó: Janusz.Stepien Forrás: Shutterstock

Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami – az elhibázott szankciós politikával együttesen – az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak. A 2026-os év elejére a szén-dioxid-kvóták többéves rekordot döntöttek, így a különbség még nagyobbá vált – hívta fel a figyelmet elemzésében a Szászadvég.

Elutasítják az európaiak a karbonadó kiterjesztését

Az Európai Unió hivatalos álláspontja szerint azonban az emissziókereskedelmi rendszer (EU ETS) kulcsfontosságú eszköz a klímavédelemben. A bizottság a klímaügyi oldalán hangsúlyozza, hogy az ETS egy „cap and trade” elven működő rendszer, amelyben minden kibocsátási egység egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosít, és a kvóták száma évről évre csökken az uniós kibocsátások mérséklése érdekében. A rendszer 2005 óta működik, és az EU szerint hozzájárult ahhoz, hogy a villamosenergia- és az ipari szektor kibocsátásai 2005-höz képest jelentősen csökkenjenek.

 

Karbonadó: az emissziókereskedelmi rendszer működésének logikája

Egyre több kritika éri az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerét (Emission Trading System, ETS). Orbán Viktor 2026-os nemzetközi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az ETS mesterségesen megemeli a piaci energiaárakat az EU-ban, így annak kivezetése húszszázalékos azonnali árcsökkenést idézhetne elő. Andrej Babiš cseh miniszterelnök indítványozta, hogy öt évre függesszék fel a kvótakereskedelmet, Robert Fico pedig őrületnek nevezte a rendszert.

Az ETS valójában egy speciális karbonadó, amelyben a teher mértéke a kvóták kínálatától és keresletétől függ. Az Európai Bizottság hivatalos meghatározása szerint a rendszer lényege:

• az EU meghatározza a kibocsátások felső korlátját (cap),
• ezt kibocsátási egységekre osztja,
• a vállalatok ezeket aukciókon vásárolják meg vagy kereskednek velük,
• az év végén minden szereplőnek annyi kvótát kell leadnia, amennyi a tényleges kibocsátása volt, különben bírságot fizet.

A kvóták több mint felét aukciókon értékesítik, amely bevételeket a tagállamok klímapolitikai célokra fordíthatnak.

 

Brüsszel klímapolitikai elkötelezettsége és az ETS kiterjesztése

Az Európai Bizottság az ETS-t kiemelt klímapolitikai eszközként tartja számon, mert a magasabb kibocsátási költségek ösztönzik a vállalatokat fogyasztásuk és emissziójuk csökkentésére. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az ETS komoly bevételeket generál.

A bizottság ezért új rendszert is létrehozott: az ETS2-t, amely a fűtési, közlekedési és egyéb, eddig nem érintett szektorokra terjed ki. Az EU hivatalos tájékoztatása szerint az ETS2 2027-től válik teljesen működőképessé, és nem a lakosságot közvetlenül, hanem az üzemanyag- és energiaszolgáltatókat kötelezi kvóták vásárlására.

 

A kvótarendszer súlyos versenyhátránnyá vált

Az ETS húsz éve működik, de az első évtizedben enyhébb hatást gyakorolt a versenyképességre. A fordulatot az Ursula von der Leyen által 2019-ben meghirdetett Eeurópai zöldmegállapodás hozta, amely szigorúbb kibocsátási célokat tűzött ki, szűkítette a kvótakínálatot, így a karbonköltségek elszakadtak más régiók piacaitól.

A koronavírus-járvány idején az alacsony kereslet miatt a kvótaárak kevésbé jelentek meg az energiaárakban, de a gazdasági helyreállítással a hagyományos erőművek újra gyakrabban működtek, növelve a keresletet a kvóták iránt. Az energiaválság és a geopolitikai konfliktusok ezt tovább súlyosbították.

2026 elején a hideg tél miatt Európában ugrásszerűen nőtt az energiaigény, a kvótaárak pedig tonnánként kilencven euró közelébe emelkedtek. Ezzel szemben az amerikai és a kínai karbonpiacokon jóval alacsonyabb árak érvényesülnek.

 

Az EU hivatalos célja ugyanakkor, hogy 2030-ra 62 százalékkal csökkentse az ETS által lefedett szektorok kibocsátását 2005-höz képest, összhangban a Fit for 55 klímacsomaggal és a 2050-es klímasemlegességi céllal.

 

Az európaiak elutasítják a karbonadó bővítését

Bár a rendszer kiterjesztésének gondolata elsősorban a radikális zöldpolitikai oldalról érkezett, az intézkedés illeszkedik az európai központosító törekvésekbe is. A társadalmi támogatottsága azonban alacsony.A Századvég Európa-projekt-kutatása szerint:

• az európai polgárok 59 százaléka nem ért egyet az ipart sújtó karbonadó többletköltségeivel,
• Magyarországon ez az arány 79 százalék,
• az ETS2 bevezetését pedig a magyarok 81 százaléka utasítja el.

 

Klímavédelem vagy gazdasági önsorsrontás?

Az uniós emissziókereskedelmi rendszer Brüsszel szerint a klímavédelem egyik legerősebb eszköze, amely a kibocsátások csökkentését szolgálja egy csökkenő kvótakeret révén. Kritikusai viszont úgy vélik, hogy az ETS mesterségesen magas energiaárakat és súlyos versenyhátrányt okoz az európai iparnak, miközben a globális kibocsátásokhoz az EU mindössze körülbelül hat százalékkal járul hozzá.

A vita tehát arról szól, hogy a karbonadó valóban hatékony klímaeszköz-e, vagy inkább gazdasági teher, amely hosszú távon Európa ipari pozícióit gyengíti.