Továbbra sem mindegy, hol veszünk házat vagy lakást

Drágulás mellett rendeződött át a hazai ingatlanpiac, ahol a fővároson kívüli régiók immár látványosabb áremelkedést mutatnak a budapesti lakásszektornál. Nem mindegy ugyanakkor, hol szeretnénk vásárolni, illetve hogy lakást vagy házat keresünk, mert az ármozgás mértéke az ingatlan típusától is függ a lokáción kívül.

Illusztráció Fotó: Ladóczki Balázs

Településtípusonként eltérően változott egy év alatt az egyes ingatlantípusok iránti kereslet és persze az áraik is. Az ingatlan.com lapunk megkeresésére küldött összesítőjéből kiderül, a tendencia hasonló a fővárosban és a megyei jogú városokban az ármozgás és a tranzakciók tekintetében is, szinte valamennyi ingatlantípust ideértve.

Változik az ingatlantípusok iránti kereslet
Fotó: Kurucz Árpád

Érdemes néhány adatot kiemelni és ezeket összevetni szintén az ingatlan.com által közölt számokkal. Balogh László vezető gazdasági szakértő hozzáfűzte, az összesített adatok esetében a főváros összes kerülete, lokációja szerepel, azaz nagy átlagot látunk, és hasonló igaz a megyei jogú városoknál is. Ráadásul az ármozgás, illetve a tendenciák meglehetősen hasonlóak.

Budapesten összességében éves összevetésben a házak árai valamelyest csökkentek – megjegyzendő, a házak négyzetméterára kisebb a lakásokénál, ám az alapterületük nagyobb. Ezzel szemben a lakások (valamennyi típust ideértve) jelentősen, közel negyven százalékkal drágultak egy év alatt.

A községekben (ez szintén országos átlag) enyhén csökkentek a házak árai, viszont a kép itt is árnyalt. Amíg a sorházi lakások olcsóbbak lettek, a vályogházak ára majdnem ugyanannyi százalékot emelkedett, mint amennyivel előbbi ingatlantípusé csökkent. Mivel vannak olyan települések, ahol csak házak vannak, a társasházi lakások árai nem is összevethetők.

Ha a megyeszékhelyeket nézzük, a lakások ugyanakkora arányban drágultak, mint a fővárosban, a nyaralók pedig tíz százalékkal kerülnek átlagosan többe. A házak ára a községekhez hasonló mértékben változott.

Az egyes ingatlantípusok ármozgása ismeretében érdemes nézni az összesítést is, amelyet szintén az ingatlan.com tett közzé a hétvégén. Eszerint márciusban újra gyorsult a lakásárak emelkedése Magyarországon: az ingatlan.com lakásárindexe szerint országos szinten havi összevetésben 2 százalékkal nőttek az árak, ami érdemi élénkülést jelent a februári 0,8 százalékos ütemhez képest. A fővárosban pedig fordult a kocka: a februári minimális csökkenést 1,1 százalékos drágulás váltotta, Az éves adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a lakásdrágulás tempója a fővároson kívül erőteljesebb, mint Budapesten. Országosan az éves lakásár-emelkedés márciusban 15,8 százalék volt a februári 15,6 százalék után, Budapesten viszont a februári 14,6 százalékos éves ütem 13,7 százalékra mérséklődött. Régiók szerinti éves összevetésben a Dél-Alföldön 20,2 százalékos, Pest vármegyében 17,3 százalékos, Észak-Magyarországon pedig 16,3 százalékos drágulás látható, ami szintén azt jelzi, hogy a fővároson kívüli piacok több térségben is gyorsabb ütemet diktálnak.

Az ok meglehetősen kézenfekvő. A fővárosban jóval magasabb árszintről indul a piac, ezért ugyanakkora nominális drágulás százalékosan kisebb növekedést jelent, mint az olcsóbb térségekben. Másrészt a budapesti drágulást továbbra is fékezi az Otthon start program 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafonja is” – részletezte Balogh László. A szakértő szerint ezt alátámasztja, hogy a használt lakások és házak átlagos négyzetméterára Budapesten április elején 1,43 millió forintot tett ki, ami 1,2 százalékos emelkedést jelent március elejéhez képest. A használt társasházi lakásoknál ugyanakkor az 1,5 millió forintos négyzetméterár hónapok óta stagnál, ezt a szintet ugyanis már tavaly november közepén elérte a piac. Budapesten kívül ezzel szemben az ingatlanok jellemzően jóval olcsóbbak, így az 1,5 millió forintos árplafon nem jelent érdemi korlátot a további drágulásnak.