Egyáltalán nem csodafegyver az európai uniós pénz

Az elmúlt hetekben, hónapokban a Tisza-párt előszeretettel hangoztatta, hogy hazahozza az uniós pénzeket. Azt egyébként, ami a miénk. Szinte már csodavárásként kellene tekinteni ezekre összegekre. A Magyar Nemzet elemzőket kérdezett arról, hogy valójában mit is jelentenének ezek a tételek a gazdaságnak.

Nem tesz le a kormány az euró bevezetéséről Fotó: Vémi Zoltán

– Ha a teljes 2021–2027-es költségvetési ciklust vesszük alapul, annak részeként összesen 43 milliárd euró forrás áll a magyar gazdaság rendelkezésére, jelenlegi árfolyamon több mint 15 ezermilliárd forint – mondta lapunknak Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.

Az uniós források több csatornán keresztül is hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez. Egyrészt a felhasználásuk során keresletet generálnak a gazdaságban, például vasút, útépítési munkák, kórházfelújítások vagy a vállalati beruházások finanszírozásán keresztül. A gazdasági hatás itt elsősorban attól függ, hogy a kereslet mekkora része csapódik le közvetlenül a magyar gazdaságban és mekkora része az importigény. Az uniós források hatása azonban nem ér itt véget, a megvalósuló fejlesztések hosszabb távon is támogathatják a növekedést, a közlekedési kapcsolatok javulása hozzájárulhat a gazdasági aktivitás fokozódásához az elmaradottabb régiókban, a vállalati beruházások javíthatják a hatékonyságot, a termelékenységet, kiválthatnak importot, miközben az egészségügyi fejlesztések az életminőség javításán keresztül támogathatják a gazdaság előrelépését.

Az uniós források felhasználása jellemzően olyan projektek révén zajlik, amelyek hosszabb, akár 5-10-15 éves távon járulnak hozzá a növekedéshez, céljuk sokszor nem is az azonnali kereseti hatás – még ha ez sokszor jelentős is –, hanem hogy támogassák a gazdaság felzárkózását, az életszínvonal javulását.

Kérdés, önmagában mire elegendők ezek a források. Molnár Dániel szerint mindenképpen a felhasználás hatékonyságától függ. Éves szinten jelentős lökést adhatnak a gazdaságnak, fokozhatják a gazdasági teljesítményt, miközben külső forrásként nem a gazdasági szereplőket terhelik. Azonban azt is látni kell, hogy nem csodafegyver, ha nem hatékonyan, a gazdasági érdekeknek megfelelően használjuk fel. Ekkor elszalasztott lehetőséget jelentenek, miközben a szomszédos országok – a nemzetközi piacon sokszor legfontosabb versenytársaink – élhetnek a lehetősséggel.

A szakértő szerint az uniós források kapcsán mindig is jelentős volt a kockázat, hogy a tagállamok

• nem hatékonyan, 
• sokszor inkább a rövid távú céloknak, 
• mintsem a gazdaság hosszú távú érdekeinek megfelelően használják fel azokat. 

Ezt a kockázatot erősíti, ha a források egyszerre, nagymértékben állnak rendelkezésre, a forrásbőség ritkán jár együtt a hatékony felhasználással.