Tavaly a munkanélküliek 33,4 százaléka legalább egy éve vagy annál régebben keresett állást, mely az előző évhez képest 1,9 százalékpontos csökkenést jelent. Ugyanakkor a munkanélküliek munkakeresésre fordított átlagos ideje továbbra is magas maradt, 2025-ben 12,8 hónap volt, ami kismértékű növekedést mutat az előző évhez képest. A nemek szerinti megoszlás tekintetében a férfiak és nők mutatói továbbra is párhuzamosan mozognak. Tavaly
- a férfiak tartós munkanélküliségi rátája 1,6 százalék,
- míg a nők tartós munkanélküliségi rátája 1,4 százalék körül alakult.
Jól mutatunk uniós összevetésben
Adódik a kérdés: mit jelent mindez nemzetközi összevetésben? A 2008-as gazdasági világválság elmélyülését követően a tartós munkanélküliségi ráta nemcsak Magyarországon, hanem a Európai Unióban egyaránt emelkedett. Míg Magyarországon a növekvő tendencia 2011-től megfordult, az unióban 2013-ig folytatódott a tartósan munkát keresők arányának növekedése. A 2008 és 2011 közötti időszakban a magyar érték az unió átlagánál magasabb volt, 2012 óta azonban alacsonyabb annál. Hazánk a 2025. évi 1,4 százalékos mutatójával az uniós tagországok rangsorában a 12. helyen szerepelt. A múlt évben az unió átlaga két százalék volt, ugyanakkor a tagállamok között jelentős eltérések mutatkoztak – a legmagasabb tartós munkanélküliségi ráta Görögországot (6,5 százalék), a legalacsonyabb pedig Hollandiát jellemezte (0,5 százalék).






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!