Kár lenne szétverni az Orbán-kormány gazdasági modelljét

Jelentős sikereket ért el a korábbi években az Orbán-kormány a beruházásösztönző politikájával. A számol a magyar gazdasági modell nemzetközi elismertségét is megmutatják. Amikor egymással versengő német, osztrák, amerikai, dél-koreai és kínai tőke ugyanabban az országban vállal hosszú távú kockázatot, az erős bizonyíték arra, hogy Magyarországot komolyan vehető termelési és beruházási helyszínnek tartották.

Jelentős beruházással gazdagította Magyarországot a debreceni BMW-gyár Forrás: BMW

Molnár Dániel, a Magyar Gazdasáfejlesztési Ügynükség vezető elemzője szerint a kínai és más keleti cégek sok esetben hídfőállásként tekintenek Magyarországra, elsősorban nem a hazai piac, hanem az euró­pai elérése a céljuk, így ha bezárul a kapu előttük, akkor feltehetően más célországot keresnek, amellyel képesek együttműködni a régióban. 

Vagyis azok a beruházások, amelyek eddig Magyarországra érkeztek, a jövőben a szomszédos országokba vagy más versenytársakhoz települnének át és ott járulnának hozzá a munkahelyteremtéshez, valamint a növekedés dinamizálásához.

A már itt lévő cégek esetében is kérdésessé válhatnak a további bővítési tervek vagy adott esetben az üzemek csoporton belüli súlya. A hatások azonban nem feltétlenül állnak majd meg a keleti cégeknél, ezek többsége az elmúlt években már beágyazódott a magyar gazdaságba, vagyis a beszállítók, sok esetben kis- és középvállalkozók szintjéig is tovagyűrűzhetnek a negatív folyamatok. De ez a hatás a termelési láncban felfelé is megjelenhet, például a német autógyártók (BMW, Mercedes) bővítéseiben, tekintve, hogy magyarországi szerepük növelésében a CATL mint beszállító megtelepedése is szerepet játszott. A meglévő beruházásösztönzési ökoszisztéma gyökeres és gyors átalakítása így jelentős kockázatokat hordoz magában.

A beruházások megtartásáért, bővítéséért most különösen fontos sokat tenni. A nemzetközi könyezet ugyanis kedvezőtlen. A Központi Statisztikai Hivatal a minap közölte: a beruházások volumene a második negyedévben a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az előző negyedévhez mérten – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – a beruházások összértéke összehasonlító áron 4,3 százalékkal csökkent.

Jól döntött az Orbán-kormány

Sebestyén Géza egy másik bejegyzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország nyitása a külföldi működőtőke előtt helyes stratégiai választás volt. Egy kis, tőkeszegény, technológiai felzárkózásra kényszerülő ország számára aligha lett volna racionálisabb út évtizedeken át házon belül újra feltalálni azt a technológiát, szervezési tudást és globális kapcsolatrendszert, amelyet a világ vezető vállalatai beruházásaikkal együtt közvetlenül ide tudnak hozni.
 

A következő feladat ezért nem az, hogy eldöntsük, „multik vagy magyar cégek” kellenek-e, hanem hogy a már megszerzett és a jövőben érkező beruházásokból mennyi tudást tud Magyarország itthon tartani. 

A Costa Rica-i 26 százalékos foglalkoztatási többlet, a 4–9 százalékos termelékenységi előny és a norvég 20 százalékos munkavállalói tudáshatás mind azt üzeni, hogy az igazán sikeres beruházáspolitikát az jellemzi, hogy a gyárkapun túl a magyar beszállítók, mérnökök, kutatóhelyek és az önálló magyar vállalkozások is erősebbé válnak.
– Magyarország tehát jól tette, hogy megnyitotta a kapukat, versenyzett a beruházásokért és bekapcsolódott a multinacionális vállalatok termelési hálózataiba. A jövőben pedig fontos lesz, hogy azt is számon tartsuk, hány magyar vállalkozás nőtt fel a külföldi beruházás mellett, hány mérnök lépett előre, mennyi K+F került ide, és a behozott technológia mennyivel növelte a magyarok tudását – tette hozzá.