Kármán is így érvelt
Ennek ellenére éppen ugyanezzel próbálkozott – igaz, grafikon nélkül – a napokban a pénzügyminiszter. Kármán András a Portfoliónak a vártnál gyengébb harmadik negyedéves GDP-adatot értékelve azt mondta: az agrárium nélkül erősödhetett a növekedés, az első negyedéves 1,8 százalék és a második negyedéves 2,1 százalék után bőven 2 százalék felett lehetett a harmadik negyedévben.
A „csakhogy” itt is felvethető: a teljes gazdaság növekedése nem két százalék fölött volt, hanem 1,5 százalékon alakult.
A gazdasági lap arról is beszámolt, hogy a tárcavezető reálisnak tartja az idei évre várt 1,7 százalékos gazdasági növekedést, miként azt is, hogy teljesülhet a kormány jövő évi terve és a GDP a következő évben 2,4 százalékkal nő majd. Ebben Kármán András szerint nagy szerepe lehet – a korábban kiemelkedően teljesítő elektronikai ipar mellett – a járműgyártásnak, amely mindinkább élénkül.
Az Orbán-kormánynak köszönhetik
Itt érdemes egy rövid kitérőt tenni, a pénzügyminiszter ugyanis minden bizonnyal azoktól a gyáraktól várja a fellendülést, amelyeket – nem kevés ellenzéki kritika közepette – az Orbán-kormány csábított Magyarországra. Erre mutatott rá a napokban György László közgazdász is. Az egyetemi docens egy elemzésében úgy fogalmazott:
az előző időszak beruházásai menthetik meg a jövő évi növekedést.
– Itt válik különösen fontossá, mi épült fel korábban. A 2017–2025 között indított és megvalósított kapacitásbővítések: a Mercedes fejlesztései, a BMW debreceni gyára, a távol-keleti akkumulátorgyárak és a BYD szegedi beruházása. A BMW-nél 2025 végén elindult az új iX3 sorozatgyártása. A BYD pedig 2025-ben már több mint 4,6 millió elektromos és konnektoros hibrid járművet értékesített világszerte. Magyarország a világ egyik legnagyobb autógyártójának európai termelésébe kapcsolódhat be – ismertette a szakember.
