A gazdasági akcióterv az eladósodás helyett a munkát és a tanulást jutalmazza

A patriotizmus nem más, mint felelős gondolkodás, hogy minden olyan termék és fejlesztés, ami itthon is létrejöhet, itthon jöjjön létre, itt teremtve hozzáadott értéket, valamint munkahelyet magyarok sokasága számára. Erről György László, a magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára beszélt a V4NA-nak a magyar kormány nagyszabású Gazdaságvédelmi Akcióterve kapcsán, melynek célja a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelése és a gazdaság újraindítása. György László elmondta, az Akcióterv a munkaalapú társadalmat szorgalmazza, a meggondolatlan eladósodás helyett a munkát és a tanulást jutalmazza – olvasható a v4na.com oldalon.

Mindehhez természetesen forrásokra van szükség, így a negyedik pillér kifejezetten a vállalkozások számára rendelkezésre álló hitel- és tőkeforrások biztosítására irányul, míg az ötödik pillér a társadalom építőelemeit, a családok és nyugdíjasok támogatását szolgálja.

– Minek köszönhető, hogy egy ilyen volumenű akciótervvel lehetett előállni?

– 2012 óta a költségvetés egyensúlyőrző, fenntartható pályára állt Magyarországon. Ez az első időszak az ország történetében, amikor hosszabb időn át egyszerre csökkent az államháztartási hiány, az államadósság, a külföldi hitelállomány, miközben nőtt a foglalkoztatás és a bérek, és az átcsoportosításnak köszönhetően több jövedelem maradt a vállalkozásoknál és a családoknál. Egy több éven át tartó, sikeres felhalmozási időszakkal a hátunk mögött most vannak mozgósítható tartalékaink. Ez egyben azt is jelenti, hogy mértéktartóak maradhatunk, az államháztartási hiány az intézkedések ellenére sem lesz a tervek szerint magasabb 2,7 százaléknál az idei évben.

A másik magyarázat a partnerség. Egyetlen kormányzati intézkedés sem lehet sikeres azok közreműködése nélkül, akiknek szól. Most azt látjuk, hogy a vállalkozások és a munkavállalók is kitartanak, felelős döntéseket hoznak, hajlandóak a kompromisszumokra, amiért köszönet illeti a szereplőket. Maguk is próbálnak megoldást találni a helyzetre – gondoljunk például a házhozszállítási szolgáltatások fellendülésére – és ez a leleményesség a kormányzati intézkedésekkel együtt a gazdaság talpra állásának feltétele.

– Kiemelte az egészségipar jelentőségét is Palkovics László miniszter. A mostani tapasztalatok azt mutatják, hogy Európa kiszolgáltatott helyzetben van, erősen függ Kínától. Mik a pontos tervek, hogyan tudják megerősíteni Magyarországon az egészségipart.

– Régóta tudjuk, hogy vannak kritikus ágazatok és úgynevezett létfontosságú rendszerelemek, azaz olyan vállalkozások, amelyek a lakosság ellátása és az ország biztonsága szempontjából elsődlegesek.

Ezek fejlesztését eddig leginkább az Európai Unió szabályozása akadályozta. Brüsszel ugyanis a versenyszabályokra hivatkozva próbálta bebetonozni az erősebb országok vállalatainak fölényét, illetve a neoliberális felfogás jegyében úgy gondolta, nem éri meg Európában kapacitást növelni, ha a világ más táján olcsón előállítható egy-egy termék.

Most, hogy az egészségügy igényei megnőttek, és a régi tagállamok még saját lakosságuk ellátásával sem boldogulnak, a szabályozás megengedőbbé válik. Ez számunkra nagy lehetőség, hogy ami gazdaságosan előállítható Magyarországon, illetve nemzeti érdekünk fűződik hozzá (például maszkok, fertőtlenítőszerek, vakcinák vagy éppen orvosi eszközök gyártása), azt támogassuk. A patriotizmus nem más, mint felelős gondolkodás, hogy minden olyan termék és fejlesztés, ami itthon is létrejöhet, itthon is jöjjön létre, itt teremtve hozzáadott értéket, valamint munkahelyet magyarok sokasága számára.

– Milyen új megoldásokat tartalmaz ez az akcióterv a korábbi válságkezelési megoldásokhoz képest? 2008-ban a gazdasági válság idején merőben másfajta intézkedéseket hozott az akkori kormányzat. Mi a legfontosabb különbség most?

– Előbb a patrióta kifejezést használtam, hogy más szóval mondom, a hazaszeretet. A korábbi válság alatt az akkori kormányzat a mások által kijelölt utat követte, külföldi hitelekre és brüsszeli útmutatásra várt. A mostani Gazdaságvédelmi Akcióterv a szükségesség és az arányosság szem előtt tartásával készült. Olyan mértékű beavatkozásra törekszik, ami kellő védelmet nyújt a magyarok és a hazai vállalkozások számára, miközben az elkényelmesedés és a meggondolatlan eladósodás helyett továbbra is a munkát és a tanulást jutalmazza. Másik oldalról ez azt jelenti, hogy a költségvetés a magyar családokhoz hasonlóan megtanulta: addig nyújtózunk, amíg a takaró ér.

– A magyar gazdaság sok szálon kötődik más nyugat-európai országok, különösen Németország gazdaságához. Figyelembe vették vagy figyelembe lehetett-e venni egyáltalán olyan előrejelzéseket, hogy mikor indul újra az európai és német gazdaság. Egyáltalán vannak-e ilyen előrejelzések, lehet-e tudni, hogy mire lehet számítani?

– Természetesen, folyamatosan monitorozzuk a világgazdaságot, és figyeljük fő partnereink minden rezdülését. Sokféle becslés és előrejelzés látott és lát napvilágot, a nagy elemzőházaktól a hitelminősítőkig mindenki megfogalmazta várakozásait. Ha a saját varázsgömbünkbe tekintünk, bizakodóak vagyunk, de ennél többet most még nem mondhatok.