Katasztrofális szezonnal kellett szembenézniük az idén a méhészeknek mind az akácnál, mind a repcénél – mondta a Magyar Nemzetnek Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke felidézte: a repcét gyakorlatilag elvitte a szárazság, ezért a méztermés a tavalyi mennyiségnek mindössze a húsz-harminc százalékát érte el.
Nem volt szerencséjük a méhészeknek az akáccal sem: habár a virágzást a szokásos 10-12 nap helyett 20-25 napra nyújtotta az ebben az időszakban jellemző hűvös, esős időjárás, a méhek kirepülésére alkalmas körülmények mindössze 5–6 napig álltak fenn az ország bizonyos részein. Ez azt jelenti, hogy a méhek munkájához alkalmas időjárási körülmények mindössze néhány napig voltak megfelelőek. Emiatt az akácméztermés bőven elmaradt az átlagos évi tízezer tonnás terméstől. A szakember ugyanakkor kiemelte: a belföldi ellátás nem került veszélybe, exportra viszont kevesebb jut. Az itthon legjelentősebb mézfajtának számító akácméz felvásárlási ára 15 százalékkal emelkedett.
Bross Péter megjegyezte, az akácvirágzás idején – a kevés kirepülésre alkalmas nap miatt – nagy méhtömeg alakult ki a kaptárban, és rajzásnak indultak a családok. A lerajzott család viszont nem termel mézet. A befogott rajok azonban segítettek visszaállítani a téli pusztulások miatt csökkent országos méhcsaládszámot. Az OMME elnöke emlékeztetett: jelenleg az itthon őshonos ezüsthárs virágzása zajlik, jövő héttől pedig elkezd virágozni az ország legnagyobb területű, 600 ezer hektáros méhlegelője, a napraforgó. A szakma abban bízik, idén nem ismétlődik meg újra a tavalyi, jelentős méhelhullás.
– Erkölcsileg példaértékű jelzés a nehéz helyzetbe került hazai méhésztársadalomnak, hogy eddig példátlan módon a kormány elkülönített 600 millió forintot a minimális támogatásra, méhcsaládonként ötszáz forintot – hangsúlyozta Bross Péter.
A szakemberek abban bíznak, nem ismétlődik meg a tavalyi méhelhullás
Fotó: Havran Zoltán
Az elnök szintén örvendetesnek tartja, hogy 36 millió euróról negyvenmillió euróra emelkedett az az összeg, amelyet az uniós költségvetés nyújt a méhészeti ágazatnak. De fontos hangsúlyozni, hogy a tagállamok önrészével együtt összesen nyolcvanmillió euróra emelkedő támogatás nem fedezi az elmúlt 15 év költségeinek emelkedését, 2004 óta ugyanis nem nőtt ez az összeg. Ugyanakkor a tervek szerint a két-három év múlva életbe lépő új közös agrárpolitikában ez az összeg 120 millió euróra nőhet, amely a költségek emelkedését legalább kompenzálná, sőt új támogatási célokat is meg lehet valósítani.
Bross Péter kérdésünkre hozzátette: a tavalyi, a méhcsaládok több mint negyedének pusztulásával járó méhelhullással kapcsolatos vizsgálat leghamarabb talán az ősz elejére hozhat eredményt, mivel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) olyan mennyiségű adat érkezett be, amelynek elemzése időigényes folyamat, de erről az illetékes hatóság szakemberei tudnak pontosabb felvilágosítást adni.
Az Agrárminisztérium tegnap kiadott közleményében arra emlékeztetett: a méhelhullási esetek hatékony és szakszerű kivizsgálása érdekében a tárca azt kéri, hogy a méhészek haladéktalanul jelentsék az eseteket a Nébihnek, mivel a helyszíni szemle és a mielőbbi laboratóriumi vizsgálatok alapján ugyanis nagyobb eséllyel tárható fel, mi okozta az állatok pusztulását. Felidézték: a növénytermesztés során elengedhetetlen az okszerű növényvédőszer-használat és az előírásoknak megfelelő technológia alkalmazása. A szabályos felhasználás biztonságos, és nem okozhat méhmérgezést, ezért is nélkülözhetetlen a méhészek minél gyorsabb jelzése a hatóságok felé. Az elmúlt években csupán a méhpusztulási esetek töredékéről tájékoztatták a hatóságokat.
