Az ipar tehát kínál ilyen járműveket, de innentől kezdődnek a problémák is. Mert egyfelől kétségtelenül vonzó lehetőség, hogy a vidéki Magyarország szerény kis állomásainál az elaggott, lelakott dízel Piroskák helyett a FLIRT-ök színvonalán álló, csendes járású, tágas, világos, hűtött, fűtött, konnektorokkal és USB-csatlakozókkal ellátott villanyvonatok járnak majd. Másfelől az akkumulátortechnológia ma még finoman szólva sem nevezhető kiforrottnak. Hiába hatalmas egy vasúti szerelvény, ahol elfér a terjedelmes akkucsomag, a probléma ugyanaz, mint a villanyautóknál: az akku váratlanul gyorsan képes lemerülni, és sokáig kell tölteni, hogy ismét menetkész legyen.
Fotó: STADLER
A legjobban ott válhatnak be a kettős üzemű motorvonatok, ahol útjuk nagy részét felsővezetékes, rövidebb szakaszait pedig akkus üzemben tehetnék meg. A vonat haladás közben a villamosított részen az akkut is tölti. Más a helyzet akkor, ha a vonal egyik felén van felsővezeték, a másikon nincs, és a vonat a végállomáson a menetrendnek megfelelően hosszabb időt, akár egy éjszakát is áll. A vonal hosszától és a jármű hatótávolságától függ, hogy mindez belefér-e, vagy külső töltésre van szüksége. Ha igen, az jelentős infrastrukturális fejlesztést igényel.
Bonyolítja a dolgot, hogy az elméleti hatótávolság, azazhogy egy töltéssel mekkora utat képes bejárni egy motorvonat, számos külső tényezőtől függ. A jármű téli fagyban fűtésre, nyári hőségben hűtésre fordítja az akkumulátor energiájának jelentős részét, de komoly terhelést jelent az emelkedők legyőzése is.
Európában a kötött pályás járművek sem menekülhetnek a szigorú karbonszabályok elől: a parlament és a tanács rendelete alapján immár csak úgynevezett Stage V. kibocsátási határértékeket teljesítő dízelmotorokat lehet forgalomba hozni. Az előírások olyan szigorúak, hogy jelenleg a gyártók egyetlen olyan dízelüzemű vasúti járművet sem kínálnak, amely meg tudna felelni ezeknek. A régi motorvonatok, motorkocsik és mozdonyok persze egyelőre maradhatnak, ám a Nemzetközi Vasútegylet arra készül, hogy nullaemissziós működést ír elő tagjainak 2050-re. A vasúti járműveket viszont harmincéves működésre tervezik, ezért már egyszerűen nincs értelme dízelüzemű motorvonatokat vagy mozdonyokat vásárolni az unióban.
Járványügyi menetrendek
Sikeresen lezárult a koronavírus elleni hazai védekezés első szakasza, de az elmúlt hónapok jelentős változásokat hoztak. Így változott a közösségi közlekedés igénybevétele is. Az egyes vonatokon és helyközi buszjáratokon a korábbi utasforgalom ötöde-tizede volt tapasztalható. Ehhez igazodva március 30-tól a helyközi személyszállítás fő szabály szerint hétköznapokon tanszünetes menetrendre állt át. A korlátozások feloldása, a védekezés új szakasza lehetővé teszi a vonat- és buszközlekedés újjászervezését és fokozatos újraindítását. A rugalmas járványügyi menetrendek kialakítása során figyelembe veszik az utazóközönség változó igényeit, a vasúthálózat előnyét és elsőbbségét, ehhez igazodva növekszik az autóbuszos közlekedés ráhordó feladata – közölte lapunkkal az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A vasúti fővonalak fejlesztése lehetőséget ad a párhuzamosan futó távolsági buszjáratok indokoltságának felülvizsgálatára. Az így felszabaduló autóbuszokat az egész vidéki Magyarország közlekedési lehetőségeinek javítására használják fel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!