Áder János: A martonvásári agrárkutatás rólunk és a holnapi kenyerünkről szól

A Martonvásáron folyó agrárkutatás nem a kutatók ambíciójának kiéléséről, hanem rólunk és a holnapi kenyerünkről szól – fogalmazott Áder János köztársasági elnök, miután hétfőn átadta, majd megtekintette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agroverzum Tudományos Élményközpontját.

MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Áder János felhívta a figyelmet arra: kis híján ötszáz kutató gondoskodik arról is, hogy sok ezer magyar gazda jó minőségű vetőmaghoz jusson és jó takarmánynövényeket adjanak az állattartó gazdáknak. A köztársasági elnök kiemelte, hogy Martonvásáron a kutatóknak 15-20 évre előre kell gondolkodniuk, hiszen „a most felmerült igényekre nem holnap”, hanem előrelátó, komoly tudást felhalmozó munkával sok év múlva adnak megalapozott válaszokat.

A hétfőn átadott Agroverzum az MTA első tudománykommunikációs intézménye és a kormány 2015-ös döntése értelmében egy csaknem tízmilliárd forintos agrártudományos projekt része.

Áder János rámutatott arra, hogy a kutatások szerint a klímaváltozás szempontjából a Kárpát-medence sérülékenysége igen nagy, vagyis sokkal erősebben, hamarabb és nagyobb mértékben lesz érezhető, mint máshol.

Balázs Ervin akadémikus, az MTA ATK (Agrártudományi Kutatóközpont) fõigazgatója, Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyûlési képviselõje, Áder János köztársasági elnök, Lovász László, az akadémia elnöke és Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agroverzum Tudományos Élményközpontjának átadásán
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Válaszokat adni a globális kihívásokra

Lovász László, az MTA elnöke kiemelte, hogy az éghajlatváltozással és a környezetszennyezés súlyos következményeivel csak tudományos eredményekre alapozva van esély megküzdeni. Ezért indították el a kormány támogatásával az agrárinnovációs centrum kialakítását, valamint az agrárturisztikai fejlesztéseket, mert csak így tudnak válaszokat adni a globális kihívásokra. Az elnök jelezte, hogy az MTA martonvásári agrárkutató intézete ma is meghatározó kutatási tevékenységet folytat, hiszen a martonvásári fajtákkal évi 130 milliárd értékű kalászos gabonát és kukoricát termelnek a magyar gazdák. A martonvásári búzafajták 2018-ban a hazai vetésterület több mint 30 százalékát foglalták el, ezzel piacvezetők voltak – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy talajtani és agrokémiai intézetük precíziós szoftverére alapozott szaktanácsadásával tavaly mintegy 500 tonna nitrogénnel, ezer tonna foszforral és 1200 tonna kénnel lehetett csökkenteni a műtrágya felhasználást az országban.

Lovász László beszélt arról is, hogy távlati terveik megvalósításához társadalmi támogatás is kell, ehhez pedig be kell mutatni a tevékenységüket. Ezt szolgálja az Agroverzum egy leginkább a fiataloknak szóló kiállítással, amely kiemelten foglalkozik a klímaváltozás mezőgazdaságra ható következményeivel.

A megközelítőleg tízmilliárdos projekt részeként mintegy egymilliárd forintból valósult meg a most átadott Agroverzum Tudományos Élményközpont, valamint a tavaly elkészült kis híján kéthektáros közpark, a Brunszvik-kert. Az akadémia elsőként létrehozott tudománykommunikációs intézménye egy újonnan épült 1100 négyzetméteres, kétszintes épületben ismeretterjesztő központként és tudományos játszóházként működve évente 35-40 ezer látogatót lesz képes fogadni. Két szinten, 650 négyzetméteren agrár- és természettudományos témájú interaktív állandó kiállítás látható.

Az Agrárinnovációs Centrum infrastrukturális beruházásainak megvalósítására hatmilliárd, míg az eszközbeszerzésekre csaknem hárommilliárd forintot biztosítanak a projektből. A tervek szerint 2020-ra megvalósuló új centrumnak egy 16 ezer négyzetméter alapterületű újonnan épített háromszintes épület ad majd helyet modern környezetet biztosítva jóformán 250 kutatónak.

Áder János az MTA Agroverzum Tudományos Élményközpontjának Fitotron klímakamrájában, Martonvásáron az élményközpont átadásának napján
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Sok szállal kötődünk a mezőgazdasághoz

A kiállítás a mindennapi életünk és a mezőgazdaság kapcsolatát mutatja be. Nem titkolt szándéka, hogy szembesítsen minket azzal, mennyi tudomány, mennyi gépi és kétkezi munka, mennyi törődés van a boltban megszokottan leemelt kenyér, vaj, saláta, szalámi mögött. A kiállításban számos egység mutatja nekünk, milyen sok szállal kötődünk a mezőgazdasághoz, s hogy kutatás nélkül ma már nincs mezőgazdaság, nincs emberhez méltó élet.

Mivel az Agroverzum célja az érthető és élvezetes, gondolkodásra ösztönző tudományközvetítés, ezért a tapasztalásos tanulás módszertana szerint épül fel az állandó kiállítás. Témái azokat az agrártudományi területeket érintik, amelyek kutatásával az MTA Agrártudományi Kutatóközpont intézetei foglalkoznak: a talajtan, a növénynemesítés és a növényvédelem tudományos alapjai, valamint az állatorvos-tudomány. Ezen kívül kiemelten foglalkozik a klímaváltozás mezőgazdaságra ható következményeivel, pl. az özönfajok, kártevők megjelenésével, a talajerózióval vagy az aszály okozta problémákkal.

Az új élményközpont nem titkolt célja az is, hogy az agrártudományi pályára vonzza a fiatalokat, felvállalva egy nem-formális pályaorientációs szerepet.

Az Agroverzum ugyanakkor turisztikai attrakció is egyben, hiszen egy jelentős vonzerejű kulturális és természeti örökségi környezetben, a Brunszvik-kastély parkjában valósult meg. Egyszerre teljesít természeti, tudományos és kulturális értékközvetítést.