Mérséklődött a versenyszférában a munkaerőhiány, elsősorban az ipar területein csökkent a betöltetlen álláshelyek száma a második negyedévben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Nemzetgazdasági szinten, a vizsgált időszakban, az álláshelyek 2,5 százaléka volt betöltetlen, összesen 79 684 pozíció. Ez mintegy négyezres csökkenés 2018 azonos időszakához képest, amely csak a versenyszférában ment végbe. Ezzel szemben a közszférában nőtt a betöltetlen állások száma: 21 187 pozíció maradt üresen, amely háromezerrel több, mint egy évvel korábban. A versenyszférában – 2018 második negyedévéhez képest – 0,4 százalékpontos csökkenéssel a pozíciók 2,4 százaléka volt betöltetlen, míg a közszférában 0,6 százalékpontos emelkedéssel három százalékra nőtt az üres álláshelyek aránya.
A vállalati szektorban az iparnak sikerült mérsékelnie a munkaerőhiányt, ezen belül a feldolgozóipar – jellemzően autóipar – hatezer fővel csökkentette szakemberigényét. Ez nem jelenti azt, hogy megszűnt volna a toborzási kedv: a második negyedévben az ipar egészében 19,9 ezer betöltetlen állást regisztrált a statisztikai hivatal. Érdemben csökkent az üres pozíciók száma a turizmus-vendéglátás, a pénzügyi és biztosítási, valamint a szakmai tudományos és műszaki területeken.
Egy év alatt 10 ezer fő alá csökkent a hiány az adminisztrációs pozíciókban is, amelyek négy százaléka maradt üresen a második negyedévben. Ugyanakkor több száz fővel növekedett a kereskedelem, valamint a szállítási és raktározási ágazatokban a munkaerőigény. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az iparban jelentős technológiai fejlesztések kezdődtek. A folyamat célja részben az élőmunka kiváltása azokban az egyszerűbb tevékenységekben, amelyeket nem szívesen tölt már be magyar munkavállaló, mivel jobb állást is talál. Ennek lehet oka a csökkenő tendencia, ám még mindig érdemi a munkaerőhiány.
A közszférában emelkedett az üres álláshelyek száma. Arányaiban az egészségügyi, szociális területeken a legmagasabb a betöltetlen pozíció: fél százalékpontos éves emelkedést követően 4,1 százalék. Összesen az érintett területekre 9,4 ezer embert várnának, ami mintegy ezerötszáz fős növekedés. Ezt követően a közigazgatás és védelem területein, majd az oktatásban mérte a hivatal a legnagyobb szakemberigényt. Az előbbi ágazatokban 0,4 százalékponttal, ezerrel több, 8,2 ezer, míg az oktatásban 0,5 százalékponttal, tehát közel hatszáz fővel több, 4,5 ezer munkavállalóra lenne szükség. Az előző negyedévhez viszonyítva is több ezer fővel emelkedett a közszféra munkaerőigénye, ám a valamivel több mint 21 ezer betöltetlen állás nem kiugró, tavaly a harmadik negyedévben is hasonló számot mért a KSH.
