Továbbra sincs az idei évre vonatkozó, konkrét bérrendezési javaslatuk az állami fenntartású közszolgáltató vállalatoknak, tehát a MÁV-nak, a Volánbusznak, a Magyar Postának, illetve a víziközmű-vállalatoknak. Ennek oka, hogy érdemi bérrendezésre nem telik az érintett vállalatoknak, fenntartói, tehát kormányzati iránymutatást pedig mindeddig nem kaptak.
Az érintett vállalatoknál jelen lévő szakszervezetek ezért ultimátumot adtak a kormánynak. Közös nyilatkozatuk szerint amennyiben nem hívja össze a kormány február 25-ig a Közszolgáltató vállalkozások konzultációs fórumát (KVKF) és nem áll elő érdemi, keresetrendezésre vonatkozó tárgyalási javaslattal, a képviseletek február végén kollektív munkaügyi vitákat kezdeményeznek az érintett vállalatoknál.
A postánál sem volt elegendő a tavalyi, öt százalék körüli rendezés
Fotó: Bach Máté
A közlemény arra emlékeztet, hogy a kollektív munkaügyi vita a sztrájk folyamatának kezdetét jelenti, amit a közlekedés területén rövid időn belül akár az összehangolt figyelmeztető munkabeszüntetések meghirdetése követhet.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy tavaly októberben már jelezték az országos konföderációk a kormánynak és az érintett munkáltatóknak a tárgyalási szándékot, illetve a szolgáltatások fenntartásához szükséges béremelések mértékét. A Liga elnöke szerint az átlagos keresetrendezés mértékének el kell érnie a tizenöt százalékot.
Mészáros Melinda hozzátette: ha nincs érdemi egyeztetés és a szakszervezetek a kollektív munkaügyi vita elindítása mellett döntenek, akkor a feleknek bizottságot kell létrehozniuk, amelyben további egyeztetéseket folytathatnak. Amennyiben a vitarendezés során sem sikerül egyezségre jutni, úgy a képviseletek egyéb nyomásgyakorlási eszközöket is bevetnek.
Legalább tíz-tizenöt százalékos béremelést tartanak szükségesnek a szakszervezetek a vasútnál, a Volánnál, a vízi közműveknél és a postánál annak érdekében, hogy a munkaerőhiány kezelhető legyen.
Az elmaradó keresetrendezés ugyanis további elvándorlást eredményezhet, mivel a hazai versenyszféra elszívó ereje is jelentős. Ennek oka, hogy a 2017 és 2019 közötti, hároméves, eredményesnek tartott bérmegállapodás utolsó, múlt évre vonatkozó pontja átlagosan mindössze ötszázalékos emelést tartalmazott. Ezzel szemben a versenyszférában tavaly is tizenegy százalék feletti béremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal.
Elvi egyezség a BKV-nál
Mindössze elvi megállapodás született tegnap egy közösen elfogadható bérfejlesztési csomagra vonatkozóan, amely a százalékos béremelésen kívül kiterjed többek között a béren kívüli juttatásokra, csekély értékű ajándékutalványra, valamint a Budapest-pótlékra, de figyelembe veszi a kulcsemberek megtartását is – közölte tegnap a BKV. A bérfejlesztés mértéke átlagosan 10 százalék, amely a dolgozóknál eltérő növekedést eredményez, mivel a bérfejlesztési csomag különböző elemeket tartalmaz. A részletes megállapodástervezetet a munkáltató hétfőre állítja össze, a megállapodás végleges egyeztetésére és aláírására kedden kerülhet sor.
