Drágulás a sertéspiacon

Az egekbe szökött az elmúlt hónapokban a sertéshús ára, a Magyar Nemzetnek nyilatkozó áruházláncok szerint már a keresleten is meglátszik a drágulás hatása. Bár elvileg olcsóbb lenne, ha a vásárló maga dolgozná fel a húst, a disznóvágások száma nem nő, sőt a háztáji sertéstartás az elmúlt időszakban egyre inkább háttérbe szorul.

A hentesnél vásárolni drágább, mégis visszaszorul a háztáji tartás Fotó: Katona Vanda

Nemcsak a vágóhidak és a feldolgozóüzemek, a vásárlók is a saját pénztárcájukon érzik a sertéspiacon végigsöprő áremelkedés hatását. Nem csoda, ha az egekbe szökött árakat látván a vásárlók úgy döntenek, hogy a megszokottnál kevesebb sertésárut tesznek a kosarukba. Fodor Attilától, a CBA kommunikációs igazgatójától megtudtuk: az elmúlt egy év alatt átlagosan 25-30 százalékkal emelték a beszállítók a sertéstőkehús árát. Bár a vásárlók jellemzően ennél valamivel szerényebb áremelkedéssel találkozhatnak az áruház húspultjaiban, így is visszaesett a kereslet. – Sertéshúsból sok helyen húsz százalékkal kevesebbet adnak el üzleteink, a csökkenés mértékét meghaladó viszont a baromfitermékek eladásánál tapasztalt növekmény – mondta el Fodor Attila.

Hasonló tendenciákról számolt be a Magyar Nemzetnek Maczelka Márk, a Spar Magyarország kommuniká­ciós vezetője is. Az áruházlánc tapasztalatai szerint a visszaesés leginkább a sertéskarajnál érhető tetten, ebből a húsféléből lényegesen kevesebbet adnak el, mint korábban. A kommuniká­ciós vezető szerint mindez egyértelműen annak tudható be, hogy a 2019. januári árakhoz képest ez év elején közel 25 százalékkal magasabbak a fogyasztói árak. Az Aldi sajtóosztálya szintén növekvő árakról számolt be, a diszkontlánc ugyanakkor éves összevetésben nem tapasztalt visszaesést a forgalomban.

A polci árak változásakor csak nagyon rövid ideig csökkent enyhén a kereslet. Adorján Abigél, az Auchan Magyarország kommunikációs menedzsere szerint ugyanakkor a sertéshús keresletét több összetevő határozza meg.

– Évről évre azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebben főznek otthon, így az otthon elkészített húsételek aránya is csökken. Ráadásul a változatosságban is visszaesés tapasztalható – mutatott rá.

A sertésárak emelkedése nem hazai jelenség, az afrikai sertéspestis okozta károk miatt az egész Európai Unió­ban az egekbe szöktek az árak. Ennek legfőbb oka, hogy Kínában a betegség miatt több száz millió sertést kellett levágni, az ott keletkezett hiányt pedig elsősorban uniós húsáruval igyekeznek pótolni. A magyar sertéshús iránti keresletet, így az árakat is tovább növeli, hogy a szomszédos Romániában szintén nagy pusztítást végzett a kór. A kényszervágások miatt importra szorul az ország. Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára a Magyar Nemzetnek elmondta: az árak emelkedése valóban nagymértékű volt az elmúlt időszakban, ugyanakkor nem átmeneti drágulásról van szó. A kínai kereslet továbbra is tartja magát, hiszen ekkora kiesést nem lehet egyik napról a másikra pótolni.

A kereskedelmi forgalom visszaesése azonban meglátása szerint részben a januári megcsappant fogyasztás számlájára írható. – Év végén mindenki kiköltekezett, a háztartások érthető módon januárban visszafogják a költései­ket, így húsból is jóval kevesebb kerül a kosarakba. Azt azonban csak néhány hét múlva lehet majd megmondani, hogy a keresletet az árak emelkedése vagy a természetes közgazdaságtani folyamatok fogták-e vissza – mondta el. Bár elvileg olcsóbb lenne, ha a vásárló maga dolgozná fel a húst, a disznóvágások száma nem nő, sőt a háztáji sertéstartás az elmúlt időszakban egyre inkább a háttérbe szorul hazánkban.

A hentesnél vásárolni drágább, mégis visszaszorul a háztáji tartás
Fotó: Katona Vanda

Menczel Lászlóné szerint az élő állatok felvásárlása és feldolgozása nem jellemző a magyar háztartásokra. Mára sokan felhagytak a disznótartással, aminek elsődleges oka, hogy megszűnt a moslékos hizlalás lehetősége. Míg ételmaradék minden háznál akad, addig a gabonaalapú takarmány sokak számára többletköltséget jelent.

A háztáji mellett a kistermelői sertéstartás is hanyatló ágban van, helyüket a modern körülmények közt dolgozó nagyüzemi telepek veszik át, ahol egyszerűbben tudják biztosítani a különböző higiénés és környezetvédelmi követelményeket.