Az állatfajok kihalása, ennek következményeként az ökoszisztémák összeomlása ellen tenni kell, erre ékes példa a Przsevalszkij lófajta megmentése – jelentette ki Hajdu András, a Debreceni Egyetem informatikai karának dékánja azon az online konferencián, amelyen az intézmény Mesterséges Intelligencia Tudásközpontjában dolgozó szakemberei mutatták be a Microsoft támogatásával folytatott munkájukat. Az eurázsiai lovakat 1881-ben fedezte fel a lengyel származású orosz geográfus, Nikolaj Przsevalszkij, majd a fajta csakhamar, 1969-re ki is pusztult.
E hírre nemzetközi tenyészprogram indult, és az állatkertekből összegyűjtött egyedekből állítottak fel egy új populációt. A 12 (más források szerint 15) egyedből összegyűjtött állománynak ma már 2300 leszármazottja él, és a populáció jelentős részét visszatelepítették a vadonba, a mongol sztyeppéken például mintegy nyolcszáz teljesen vad egyed él.
Mongol fajta a Hortobágyon
A természetvédelmi sikersztoriban a Hortobágyi Nemzeti Park is részt vesz: 1997-ben érkeztek Magyarországra a ménesalapító lovak. A szakemberek ügyeltek arra, hogy az Európa minden tájáról, állatkertekből és vadasparkokból származó egyedek ne legyenek egymással szoros rokoni kapcsolatban, elkerülendő a beltenyészetet. A Pentezug-projektben háromezer hektárt különítettek el a vadlovaknak (és az őstulkoknak), a kezdetben kis ménes ma már háromszáz lovat számlál, ezért most már kontrollálni szükséges a szaporodást. Ezt immunreakción alapuló fogamzásgátló módszerrel oldják meg, amelyhez azonban az adott kancát többször kell kezelni, vagyis nagyon fontos az egyedek pontos azonosítása, ami – tekintettel a lovak színének viszonylag sokféle árnyalatára, a pofájuk eltérő mintázatára – nem lehetetlen, mégis rengeteg munkát igényel a nemzeti park munkatársaitól Hajdu András elmondása szerint.
Olyanok, mint mi
A programmal párhuzamosan egy másik, a vadlovak viselkedésének tanulmányozását célzó kezdeményezés is elindult. Ezek az állatok az emberhez hasonlóan többszintű társadalomban élnek: kisebb csoportok nagyobbat formálnak, az egyedek háremeket alkotnak, amelyek ménesbe szerveződnek. A rendszer megértése akár az emberi társadalom mélyebb megértését is segítheti – fogalmazott a dékán. Ehhez drónfelvételekkel vizsgálják az állatok mozgását, a képeket először manuálisan elemzik, majd az így kinyert koordináták alapján lerajzolható a vadlovak mozgásmintázata. Megtudható például, hogy melyik ló vezeti az egyes háremeket, mely háremek vezetik leginkább a ménest, hogyan terjedhetnek az információk a ménesben. A vadlovakat webkamerán is figyelhetik az érdeklődők.
