Élesen bírálja az Európai Unió legmeghatározóbb mezőgazdasági termelőket és cégeket tömörítő érdekképviselete az Európai Bizottság gazdákat érintő döntéseit, valamint Brüsszel jövőbeni terveit.
Dél-amerikai csirke Európa asztalán?
A Copa-Cogeca arra figyelmeztetett, hogy az európai állattartókat, kiemelten a szarvasmarha- és baromfitartókat komoly hátrány éri a négy dél-amerikai, úgynevezett Mercosur állammal (Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay) 2019-ben megkötött, fokozatosan életbe lépő szabadkereskedelmi megállapodás miatt.
Az állattartó gazdák pénztárcája bánhatja az EU és négy dél-amerikai ország között 2019-ben kötött szabadkereskedelmi megállapodást
Fotó: Kurucz Árpád
Az egyezség – sok más terület mellett – az agráriumot is kiemelten érinti, mivel a dél-amerikai országok vámmentesen exportálhatnak nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket.
Ezek előállítása az enyhébb élelmiszer-biztonsági szabályok miatt jóval olcsóbb és az európainál rosszabb minőségű.
Megjelenésük az uniós piacon így jelentős jövedelemcsökkenést okozhat az európai gazdáknak.
Sokba kerülhet az észszerűtlen klímaharc
A Copa-Cogeca aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság 2030-ig szóló biodiverzitási és az úgynevezett Farm to Fork (termelőtől a fogyasztóig) stratégiáival szemben is.
Brüsszel a klímavédelmi szempontokra hivatkozva jelentősen és erőszakosan korlátozná a növényvédő szerek, az antibiotikumok és a műtrágya használatát úgy, hogy ezekre jelenleg nincs alternatíva.
Nyilvános hatásvizsgálat ráadásul nem érhető el, a tengerentúli elemzések ugyanakkor komoly európai élelmiszerár-emeléssel számolnak az intézkedések hatására.
Éghajlatbarát fordulatot hozna a mezőgazdaság 4.0
Mindezekkel szemben az agrárszövetség hiányolja a mezőgazdaság 4.0 előmozdítását, vagyis a digitalizációt, a mesterséges intelligencia (AI) elterjedését támogató programokat, pénzeszközöket. A Copa-Cogeca úgy véli,
a technológia már most is alkalmas arra, hogy a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátását érdemben csökkentse.
Javasolt stratégiájukban a pénzeszközök és az innováció fontosságára figyelmeztetik a bizottságot. Példaként említik, hogy a történelem meghatározó agrárforradalmai fellendülést hoztak, és most is ilyen időszak várna ránk, ha Brüsszel ezt az irányt jobban támogatná.
A mesterséges intelligencia alkalmazásával tudnak klímabarátabb termelésre váltani a gazdák
Fotó: Reuters
Az AI-alapú gazdálkodással pontos adatok állnak rendelkezésre a talajról, a levegőről, de lehetővé teszi a szén megkötését, illetve egyéb fontos kibocsátáscsökkentő lépéseket.
Korunk európai agrárforradalma ugyanakkor lassan halad, mivel jelenleg az uniós szervek és programjaik nem ösztönzik kellően a gazdálkodókat a legújabb technológiák alkalmazására és ezek megosztására.
A csúcstechnológia korlátozott hozzáférhetősége és a fejlesztések elmaradása később behozhatatlan versenyhátrányt okozhat az európai mezőgazdaságban.
