Lapunk a minap ismertette Lentner Csaba véleményét az európai uniós pénzekről. A közgazdászprofesszor elmondta: az Európai Unió nem támogatást, hanem törlesztést fizet nekünk. Három évtizede, a rendszerváltozás folyamatában Magyarország feladta a belső piacai védelmét. A Nyugat-Európából jött cégek lényegében megfullasztották a hazai termelőket. Megszerezték a belső magyar piacot, de azokat a keleti piacokat is, amelyekre valaha a híres hazai vállalatok szállítottak.
Lentner Csaba erre mondta azt, hogy az uniós források ezért valójában nem támogatásnak, hanem törlesztésnek minősülnek.
Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne helye az uniós támogatásoknak. A magyar helyreállítási terv 2500 milliárd forintjának 59,26 százalékát az egészségügy és a fenntartható zöldközlekedés területére szánja a kabinet. Az uniós pénzügyi keretnek egyébként van egy hitelrésze is (ez Magyarország esetében közel 3300 milliárd forint), ezzel egyelőre az Orbán-kormány és a tagállamok többsége sem kíván élni. Annak az országnak, amelyik felveszi a kölcsönt, más tagállamokért is kezességet kell vállalnia.
Javuló kilátások
– Azt, hogy a magyar gazdaság újraindítása gyorsabb az uniós országokénál, immáron Brüsszelben is elismerik – erről Varga Mihály tárcavezető az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása, az Ecofin után beszélt tegnap. Hozzátette: az Európai Bizottság nyári előrejelzésében jelentősen – öt százalékról 6,3 százalékra – módosította a magyar gazdaság idei GDP-növekedésére vonatkozó prognózisát, míg az Európai Unióban 4,8 százalékos bővülést várnak a szakértők. (S. O.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!