A professzor arra is kitért, hogy minden tagállam befizet az Európai Unió költségvetésébe. A fejlett államok többet adnak, mint amennyit támogatásként visszakapnak. De köttetett egy egyezség, amelyet Magyarország betart, ezt akkor tartsák be a többiek is.
– Ezek az országok megkaptak mindent, ezért hangsúlyozom, hogy nem támogatást kap Magyarország, hanem az uniós forrás valójában törlesztés. A kapott pénz háromnegyedét 2010 előtt vissza is vitték, hiszen az uniós támogatások fejében a nyugat-európai vállalatok nyertek a közbeszerzéseken. Ma már magyar tulajdonú cégek is labdába rúghatnak, nyilván ez sem tetszik sokaknak – mondta a szakértő.
Lentner Csaba szólt arról is, hogy az Európai Unió alapvetően nem gazdasági szövetség. Eredendően azért jött létre, hogy az évszázadokon át tartó német–francia ellentéteket, amelyek sokszor háborúba is torkollottak, világégést is okoztak, kordában lehessen tartani. A közösség létrejöttének az volt a célja, hogy a két ország közötti ellentéteket elaltassa, akár a kölcsönös gazdasági érdekek által. Az unió gazdasági vonatkozásai tehát másodlagosak, nem érdeke a fejlett államoknak, hogy Magyarország vagy például Bulgária ugyanolyan erős legyen, mint amilyen például Németország.
Mindez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak ne lenne helye az Európai Unióban, de azt ki kell mondani: a közösségi támogatások nem ajándék pénzek. Hazánk nagyon sok mindent betett a „közösbe”, ahogy a többi újonnan csatlakozott tagállam is.
Ezért az aktuális uniós pénzügyi ciklus forrásaira nem lehet úgy tekinteni, hogy az ingyen és ajándékként érkezik Magyarországra.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!