Nem kérnek az esőből a gyümölcsöskertek gazdái

Míg a zöldségültetvényeken örülnek a gazdák a sok esőnek, a gyümölcsöskertek tulajdonosainak egyre nagyobb fejtörést okoz a csapadékos nyár. A párás idő miatt számos betegség támadta meg a növényeket, a hét vége viharos időjárása pedig sok helyen leverte az érésben lévő vagy betakarításra váró terményt. A dinnyetermelésnek sem kedvez a mostani időjárás, a jégverés okozta kisebb esztétikai hibák mellett a szokásosnál gyorsabb gyomosodással is meg kell küzdeniük a gazdáknak.

A dinnyetermelőknek nem annyira az időjárás, inkább a munkaerőhiány miatt fájhat a fejük Fotó: Bach Máté

A hazai gyümölcsöskerteket sem kímélte a hét vége viharos időjárása. A károk felmérése folyamatban van, a szakértőknek pedig nincs könnyű dolguk, mert az ítéletidő hatásai nagy szórást mutatnak nemcsak az ország egyes részeit tekintve, hanem egy-egy településen belül is nagy különbségek mutatkoznak a károk mértékét illetően. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeB elnöke lapunknak elmondta: a viharos szél sok helyütt leverte az érő vagy a betakarítás előtt álló gyümölcsöt, a kisebb kajszi- és őszibarack-ültetvényeken is lehet emiatt terméskiesés.

A dinnyetermelőknek nem annyira az időjárás, inkább a munkaerőhiány miatt fájhat a fejük
Fotó: Bach Máté

Kajsziból ennek ellenére már biztosan rekordközeli lesz a termés, hiszen a szüret kétharmadán túl vannak a gazdálkodók, az őszibaracknál pedig félidőben jár a szüret.

A mennyiséggel tehát vélhe­tően nem lesz gondjuk a termelőknek, a minőséggel azonban már más a helyzet. – A május-június óta tartó csapadékos időjárás miatt az idén sokkal több a gombás betegséggel érintett növény, mint tavaly.

Az egész nyárra jellemző párás klíma igencsak kedvez a különféle fertőzések terjedésének, a gazdálkodók nem igazán tudnak védekezni ellenük – hívta fel a figyelmet a szakember. Mindez pedig jelentősen rontja a termés minőségét. Az alma esetében a gyümölcs úgynevezett varasodása miatt már csak léalmának lehet eladni a terményt, az étkezési ­piacra ugyanis kifogástalan árut várnak a felvásárlók.

Minden bizonnyal a szezon közepén a dinnyések sem örültek a viharos időjárásnak. Az ország egyik legnagyobb dinnyetermelő vidékén, Békés megyében is előfordult kisebb jégkár, ugyanakkor Ledó Ferenc szerint mivel az apróbb szemű jég jellemzően esővel együtt hullott, csupán kisebb esztétikai károkat okozott. A békési körzetből kerül ki a teljes hazai termésmennyiség 60 százaléka, a terület pedig az országos termelés felét fedi le. Az előzetes becslések alapján a békési területek egyharmadát érintette a jég.

– Úgy tűnik, az áruházláncok tolerálják ezt a szépséghibát, hiszen az ízélményen semmit sem rontott a jég, a külpiacokra azonban ezekből biztosan nem szállíthatnak a termelők – jegyezte meg. A dinnyetermelőknek ennél nagyobb fejtörést okoz most a gyomosodás és a munkaerőhiány kérdése.

– A termelők szokásuk szerint szedés előtt teszik rendbe a területet, s ha szerencséjük van, ­augusztus végéig nincs gondjuk a gyommal. Az idén viszont olyan gyorsan nő a gaz, hogy ha most nem tisztítják meg az ültetvényeket, akkor pár hét múlva már nem fogják megtalálni a gyom között a dinnyét – mutatott rá Ledó Ferenc.

A zöldségtermelők körében kisebb problémát okoz a csapadékos, viharos nyár, csupán a szabadföldi paprika termesztésével foglalkozók jelezték ennek ellenkezőjét. Ledó Ferenc szerint a hozzávetőlegesen 2000 hektáron folyó fűszerpaprika-termelésben lehet némi fennakadás, főként azért, mert a sok eső miatt baktériumfertőzés támadta meg a növényeket.

A káposztaféléknek és a csemegekukoricának viszont – ott, ahol nem volt felhőszakadás és a jég nem verte el a területet – inkább kedvezett az eső. – Ha a zöldségágazat egészét vesszük figyelembe, az esőnek inkább kedvező hatása volt a termelésre, sok helyen ugyanis nem kellett beindítani az öntőzőberendezéseket – emelte ki a FruitVeB elnöke.

Ami az árakat illeti, a legtöbb gyümölcsnél áremelkedésre lehet számítani – a kajszi kivételével, hiszen a rekordtermés lefelé hajtja az árakat. A drágulás ugyanakkor elsősorban nem a hazai időjárás számlájára írható, az árakat az uniós piacon várható termésmennyiség befolyásolja. Így például az idén drágábban kelt el az ipari meggy, és a tavalyi rekordalacsony árak után nagyobb összegre számíthatnak a léüzemeknek beszállító almatermelők is ebben a szezonban.

Viharos hétvége

A vasárnapi vihar következtében keletkezett károk felszámolásához néhány órán belül országszerte összesen csaknem nyolcszáz alkalommal riasztották a hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltókat – olvasható az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján. A tűzoltóknak főként kidőlt fák, leszakadt vezetékek, megrongált tetőszerkezetek és elöntött pincék adtak munkát. A fővárosban csaknem harminc helyszínen dolgoztak a budapesti tűzoltók, a viharkárok jellemzően a közép- és dél-pesti régiót érintették. A hirtelen lezúduló csapadék miatt pincéket és mélyebben fekvő területeket öntött el a víz, de kidőlt fákat és leszakadó vezetékeket is hagyott maga mögött a főváros fölött átvonuló szupercella. A csepeli fürdő területén fába, illetve az egyik medencébe csapott a villám, a XVI. kerületben pedig egy lakóház teteje gyulladt ki szintén villámcsapás következtében. Hétfő reggelre az egységek a károk nagy részét felszámolták vagy enyhítették, Kiskőrös és Békéscsaba térségében azonban még mintegy száznegyven helyszínen volt szükség beavatkozásra.