Románia, az elnéptelenedő ország

Európában kétes értékű éllovas, de világviszonylatban is csak Szíria előzi meg a lakosság elvándorlásában Romániát. A nem egészen harminc év alatt csaknem ötmilliós lakosságvesztést egyre inkább megsínyli a gazdaság — egyelőre még kósza próbálkozások is alig vannak a fiatalok hazacsábítására.

Bukarest repülőtere. Sokan nem váltanak retúrjegyet Fotó: Reuters

Bukarest repülőtere. Sokan nem váltanak retúrjegyet
Fotó: Reuters

Főként a felsőfokú végzettségűek távoznak az országból. Legtöbben ugyan nem tudnak végzettségüknek megfelelő munkahelyhez jutni, de az egyetemi tanulmányok során szerzett, illetve csiszolt képességek miatt mégiscsak értékes munkaerőnek számítanak. Ez világjelenség, az utóbbi időben azonban megháromszorozódott a középiskolai végzettséggel, és négyszeresére emelkedett a felsőfokú tanulmányokkal rendelkezők kivándorlása. Romániából a felsőfokú végzettséggel rendelkező állampolgárok több mint húsz százaléka távozott, legnagyobb részük fiatal, aki az utóbbi három évben költözött külföldre. Az orvosoknál a 2018 márciusától kezdődő fizetésemelések révén valamelyest sikerült mérsékelni a folyamatot: míg 2017-ben mintegy 2800 orvos kért megfelelőségi nyilatkozatot a külföldi munkavállaláshoz, tavaly 2300-ra csökkent a számuk.

Súlyosan érintette a román gazdaságot a kétkezi szakemberek masszív távozása is. Az építőipar elveszítette a képzett szakembergárda hatvan százalékát, és bár jelentős béremelések, a szezonális és a minimálbéres alkalmazás elvetésével valamicskét javult a helyzet, a vállalkozók továbbra is nagyítóval keresik a képzett szakembereket. A szolgáltatószektorban, elsősorban a vendéglátásban is akut szakemberhiányra panaszkodnak, ezeken a területeken az utóbbi években a szakiskolákból kikerülő fiataloknak már az iskolapadban igyekeznek szerződést ajánlani.

A vállalkozói szféra abban látja a legnagyobb gondot, hogy híre-hamva sincs bármiféle, a fiatalokat hazacsábító kormányzati intézkedésnek. Néhány hónapja Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azzal az elképzeléssel rukkolt elő, hogy valamennyi uniós országban be kellene vezetni az azonos időre szóló, nem meghosszabbítható munkavállalási engedély gyakorlatát. Azért volna szükség erre a megkötésre, igyekezett indokolni, mert míg egy romániai vendégmunkásnak újra és újra meghosszabbítják a munkavállalási engedélyét egy országban, sosem fog hazatérni. Javaslata nemcsak uniós kollégái körében nem aratott osztatlan sikert, a hazai ellenzék is lemondásra szólította fel.

Már inkább visszajönnek hazánkba

Többen költöztek vissza Magyarországra tavaly, mint amennyien külföldön vállaltak munkát. Az Eurostat szerint kevesebb magyar élt tavaly más uniós tagállamban, mint 2017-ben, vagyis többen jöttek haza, mint amennyien kivándoroltak. A 15 és 64 év közötti magyarok 6,8 százaléka, 441 544-en éltek valamelyik ­uniós országban 2018-ban, míg az egy évvel korábbi szám 446 183 volt. Beszédes a foglalkoztatottságuk aránya, hiszen 360 300-an dolgoztak, ami 81,6 százalékot jelent. A KSH szerint tavaly 17 ezren döntöttek úgy, hogy távoznak az országból, ám eközben húszezren a hazatérést választották. Korábban megírtuk, a kelet-közép-európai régió országai közül hazánkból volt a legkisebb azok aránya a 15–64 éves korcsoportból, akik más uniós országban éltek. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy az elvándorlók között magas a felsőfokú végzettségűek és magasan képzettek aránya. (MN)