Nem csupán a lakberendezést forradalmasította: az IKEA formát adott valami mélyről jövő, az ipari társadalmak kiérlelte vágynak is. Nevezetesen, úrrá lenni a tárgyak zűrzavarán, eltüntetni a kacatokat, a felesleget, rendet teremteni a felesleges dolgokkal zsúfolt mindennapjainkban.
Az IKEA a letisztultság, a szabadon hagyott felületek, az átlátható rendezettség és egyfajta érzéki puritanizmus megtestesítője is lett, amelyet Európa más, zűrzavarosabb részein – jobb híján – a skandináv életstílussal is párosítunk.
Ha így nézzük, valóban múzeumot, kultúrtörténeti feldolgozást igényel, amennyiben nem csak egy cégről, hanem társadalmi jelenségről is beszélhetünk.
Június 30-án meg is nyitotta kapuit a svédországi Almhult városában az IKEA-múzeum, pont ugyanott, ahol az alapító Ingvar Kamprad megnyitotta első üzletét 1958-ban. A kiállításon megtalálható a bútorgyár összes híres modellje, de a híres húsgolyók sem maradtak le a palettáról.
A múzeum az év végéig több időszaki kiállítást tervez, ezek közül az első a konyhai bútorok köré épül.
Az IKEA jelenleg a világ 25 országában van jelen, éves bevétele 21,5 milliárd euró (7000 milliárd forint).
A BBC emlékeztet rá, hogy Elisabeth Asbrink svéd szerző egy 2011-es könyvében azt írta, Ingvar Kamprad az IKEA alapításának idején (1943-ban, Kamprad ekkor 17 éves volt) a svéd nemzetiszocialistáknak toborzott, a titkosrendőrség még aktát is vezetett róla. Az azóta milliárdossá vált Kamprad ezzel kapcsolatban azt mondta, az ifjúkori őrültség volt, s egyben élete legnagyobb hibája.
