A húsvéti tojás az ünnep elengedhetetlen része. Mindenki festett már, vagy legalábbis próbálkozott vele. A kétbalkezesek számára – mint jómagam – a tojásfestés ámulatba ejtő foglalatosság volt mindig is, a locsolás jutalmaként kapott piros tojás pedig annál becsesebb ajándék, minél mívesebb a máz. Ám hiába a hatalmas rokonság, a tucatnyi húsvéti tojás, soha senki nem kényeztetett olyan mesterművel, amely Európa legjobb tojásdíszítője, Zsigóné Kati remekeihez fogható lett volna. Nem is csoda, hiszen a világon kevesen mérhetik magukat a „Tojáskészítés Királynőjéhez”, aki közel húsz technikával több mint háromszáz fajta hímes tojást készít kecskeméti műhelyében.
Zsigóné Kati népi iparművész gyermekkorában sokszor hallotta anyjától: egy nő úgy szép, ha kézimunkázik. Eleinte kényszernek tűnt számára, ám hamar ráérzett a benne rejlő gyönyörűségre, és maga is elkezdett mintákat rajzolni. A szépség szeretete vonzotta már akkor is, és ez azóta sem változott. Az alkotás öröme, a hagyományok ápolása, a munka iránti alázat és a tanítás: mindezek a hímes tojások páratlan díszítésében öltenek testet.
A királynő – akit Fábry Sándor a műsorában az ország nyuszijának nevezett – a tojáson túl is alkot: kazettás mennyezetet fest, olajképeket készít, üveget és népi bútorokat fest, hímez, edényeket díszít és falat „pingál” kalocsai motívummal. Tojásaival a világ számos helyére eljutott, művei Herendtől Brüsszelig, Dániától Dubajig szerepeltek kiállításokon.
A népi iparművész évről évre csodálatos hímes tojásokkal kápráztatja el az embereket. Tavaly strucctojásból készítette el különleges alkotását. A nagy értékű, heteken át készült műremeket ritkán alkalmazott technikával, faragással és virágmotívumokkal díszítette. A tojás esztétikai értékét a virág motívum, a természetesség, és a hagyományokból merítkező szimmetria adja. Mindez számokban kifejezve, közel 600 ezer forintot jelent.
– A legnehezebb technikával munkáltam meg, egy strucctojásba faragtam hagyományos virágmotívumokat. Mivel lelkesedéstől égve gyorsan alkotok, maga a faragás három hét alatt készült el, a tervezés is legalább ennyi időt vett igénybe. A tojáson az egyedi faragott motívumokon túl semmilyen szín sincs alkalmazva, eredetiségében nagyszerű – mesélte Zsigóné Kati.
A tojásművész most még tovább emelte a tétet, nagy bejelentése szerint jövőre egy igazán különleges alkotással lepi meg a magyarokat: elkészíti az Ország Tojását. A különleges és értékes hímes tojás tervezése évek óta tart, a művésznő sok különböző technikával díszíti, a rajta megjelenő motívumok sokszínűsége pedig az országra leginkább jellemző mozzanatokat tükrözi majd.
A műalkotás 2018 tavaszára készül el. – A világon egyedülálló alkotás lesz, értéke milliókban mérhető majd, de szeretném, ha nem ezé, hanem a mondanivalójáé lenne a főszerep. Így szeretném gazdagítani Magyarország kincseit, művészi értékeit. Ennél többet most még nem árulhatok el róla – árulta el a Tojáskészítés Királynője.
Zsigóné Kati nemcsak tojásművészként, emberként is különlegesnek vallja magát. A Baon.hu, Bács-Kiskun megyei hírportál riportjában kifejtette, manapság nagyon ritkán mondhatja el valaki magáról, hogy harminchat éves házasság után rendkívül boldog ember. – Az élet minden percét igyekszem úgy megélni, hogy boldogság legyen belőle. A férjemmel egymást szolgáljuk – osztotta meg boldogságának titkát az iparművész, akinek házassági évfordulója után a húsvét az év második legszebb ünnepe.
– Az esztendő bármely napján találkozhatunk egymással, de húsvét magasztossága igazán bensőségessé teszi ezt az alkalmat. Ezért kell elmenni locsolkodni. Ezért kell várni a locsolkodókat – hangsúlyozta Zsigóné Kati, aki szerint, az ünnepek kínálta lehetőségeket mindig a saját magunk javára kell fordítani.
