Továbbra is túl sok menedékkérő érkezik Németországba, egyes civil szervezetek pedig jogállamban elfogadhatatlan módon akadályozzák a védelemre nem szoruló kérelmezők kitoloncolását – mondta a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) vezetője egy vasárnapi lapinterjúban.
Hans-Eckhard Sommer a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban kiemelte: havonta tízezernél is több menedékjogi kérelmet nyújtanak be, ami szerinte túl sok. Tavaly mintegy 162 ezer kérelem érkezett a hatósághoz, de csupán 35 százalékát bírálták el pozitívan. Ez az arány jól mutatja, hogy a menedékkérők közül sokan ok nélkül érkeznek Németországba – húzta alá a BAMF elnöke. A bajor szakember elmondta, hogy a menedékkérők 54 százaléka érvényes iratok, úti okmányok nélkül érkezik. Azoknak az országoknak az állampolgárai, amelyek esetében nagyon alacsony az elfogadott menedékjogi kérelmek aránya, szinte soha nem mutatnak be érvényes iratokat, így például a nigériaiak között alig akad olyan, akinek vannak papírjai. A skála másik végén állnak például a szíriaiak, akik csaknem valamennyi esetben tudják igazolni magukat.
A BAMF vezetője élesen bírálta azt a szabályt, hogy Németországban maradhatnak azok az elutasított menedékkérők, akik szakmai képzésben vesznek részt. Ez a „jó szándékú szabály veszélyes jelzés a külföld felé”, azt üzeni, hogy az elutasítás ellenére is maradhat, aki dolgozik. Az embercsempészek ezzel népszerűsítik illegális szolgáltatásukat, és előfordul, hogy menekülteket támogató németországi aktivisták kizárólag a kitoloncolás elkerülése érdekében igyekeznek képzési, szakképzési szerződéseket szerezni elutasított menedékkérőknek – fejtette ki az MTI beszámolója szerint Hans-Eckhard Sommer.

Fotó: Reuters
Az is tapasztalható, hogy nyilvánosságra hozzák a kitoloncolás tervezett időpontját, és azt tanácsolják a kitoloncolásra jelölt elutasított menedékkérőnek, hogy az adott időpontban ne legyenek a szokásos tartózkodási helyükön – tette hozzá a BAMF vezetője, kiemelve: „Nyilvánvaló, hogy a kitoloncolások megakadályozásáért küzdenek egyes szervezetek, például az önjelölt menekültügyi tanácsok.”