Ardern aláhúzta, hogy a módosítások nem érintik a vidéki közösségeket, és egyúttal arra biztatta a fegyvertulajdonosokat, hogy adják le lőfegyvereiket a rendőrségnek.
A kormányfő hozzátette: megvizsgálják a pénteki támadáshoz vezető eseményeket, illetve azt, hogy tehettek-e volna bármit az állami szervek a tömeggyilkosság elkerülése érdekében.
Ardern korábban rámutatott, hogy a mészárlás gyanúsítottjának volt fegyverviselési engedélye, és a terrorcselekményhez használt fegyvereit a jelek szerint legális úton szerezte be. További jogi problémának nevezte, hogy a támadáshoz használt fegyvereket az elkövető átalakította. A miniszterelnök a mészárlást követően az automata fegyverek betiltása mellett foglalt állást.
Új-Zéland 5 milliós lakossága a becslések szerint összesen 1,5 millió lőfegyverrel rendelkezik. Hivatalos adatok szerint a 2017-ben fegyverengedélyért folyamodók több mint 99 százalékának elfogadták kérvényét.
A szomszédos Ausztráliában a világ legszigorúbb fegyvertörvényeinek egyike lépett életbe az 1996-os Port Arthur-i vérengzést követően, amelyben egy magányos támadó 35 emberrel végzett egy félautomata AR-15-ös gépkarabéllyal, amilyet a christchurchi merénylő is használt. Ausztrália az eseményt követően betiltotta a félautomata lőfegyvereket, szigorított a fegyverbirtoklás szabályain, és országos amnesztiát hirdetett, amelynek során tízezrek adták le fegyvereiket.
Az új-zélandi Gun City fegyveráruház tulajdonosa, David Tipple hétfőn közölte, hogy a két mecsetben elkövetett vérengzés gyanúsítottja 2017 decembere és 2018 márciusa között az áruházuktól online vásárolt négy lőfegyvert és lőszereket, de a mészárláshoz használt fegyvert nem tőlük szerezte be. Tipple hozzátette, hogy a későbbi tömeggyilkos a rendőrség által ellenőrzött, e-mailes megrendelési folyamat után juthatott csak hozzá a fegyverekhez. A fehér felsőbbrendűség eszméit követő férfi pénteken két mecsetben ötven imádkozó muszlimmal végzett, ötvenet pedig megsebesített. Tettét élőben közvetítette az interneten.
