A legnagyobb ellenzéki, liberális párt győzelmével és a szintén ellenzéki, bevándorlásellenes, jobboldali párt jelentős megerősödésével zárultak vasárnap este a parlamenti választások Észtországban. A tegnap közzétett eredmények szerint a mindössze 41 éves korábbi európai parlamenti képviselő, Kaja Kallas (képünkön) vezette ellenzéki liberális Reformpárt 34 mandátumot szerzett a 101 fős parlamentben, míg az eddigi legnagyobb kormánypárt, az orosz kisebbség körében is népszerű balközép Centrumpárt 26 képviselői helyhez jutott, így a Reformpárt alakíthat kormányt.
Rajtuk kívül három párt lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. A harmadik helyen végzett, s jelentősen megerősödve, a korábbi hétről 19-re növelte mandátumai számát a bevándorlásellenesnek és euroszkeptikusnak titulált Konzervatív Néppárt, amellyel a többi párt nem hajlandó együttműködni. Tizenkét képviselője lesz továbbá a jobboldali Pro Patriának, illetve tíz a szociáldemokratáknak – mindketten eddig koalíciós partnerei voltak a Centrumpártnak.
Bár a két nagy rivális, a Reformpárt és a Centrumpárt is az európai liberálisok pártcsaládjának tagja, előbbi inkább a gazdasági-társadalmi liberalizmus és az adócsökkentések híve, utóbbi gazdaságilag baloldali, szociális ügyekben konzervatív ideológiát képvisel. A Centrumpárt ráadásul az 1,3 milliós lakosság mintegy negyedét kitevő orosz ajkú kisebbség körében is népszerű, régebben a Moszkvához való közeledést, illetve az EU-csatlakozás elvetését is szorgalmazta, az utóbbi időkben viszont EU- és NATO-párti.
A választási kampány egyik forró témája az orosz nyelvű iskolák körüli vita volt, a Centrumpárt ugyanis fenn akarja tartani a jelenlegi rendszert, amely lehetővé teszi az oroszoknak a saját nyelvükön való tanulást. A Reformpárt és a Konzervatív Néppárt azonban – Moszkva kulturális befolyásától tartva – felszámolná a kizárólag orosz nyelven történő oktatást, mert úgy vélik, nem lehet integrálni a kisebbséget. A Reformpárt és a Centrumpárt ugyanakkor egyetért a megszorításokra épülő gazdaságpolitikában, amely ugyan alacsonyan tartja az eurózóna-tagállam államadósságát, ám a szegényebbek és a vidéken élők nem látják hasznát sem ennek, sem az öt százalék körüli munkanélküliségi aránynak – olvasható a BBC elemzésében.
