A kormány beterjesztése is hangsúlyozta, hogy ha a halasztás túlterjed június végén, akkor az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
Theresa May 2017. március 29-én jelentette be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. A cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, amelyre alapesetben – ha a felek korábbi dátumban nem állapodnak meg – kétévi időtávlatot biztosít. Ennek alapján a határidő idén március 29-én lejár, és a jelenlegi törvényi helyzet alapján aznap a brit EU-tagság automatikusan megszűnik, akár sikerül erről megállapodást kötni, akár nem.
A határidő meghosszabbítására az 50. cikkely lehetőség ad, de ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges.
A hosszabbítási kérést a 27-ek várhatóan a jövő heti EU-csúcsértekezleten vitatják meg.
Jóváhagyás esetén Nagy-Britanniában törvénymódosításra is szükség lesz, mivel a brit kormány már tavaly törvénybe foglaltatta, hogy a brit EU-tagság idén március 29-én, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik.
Ezt a törvényt nem írta felül az a szerdai szavazás sem, amelyen a képviselők többsége kizárta, hogy a brit EU-tagság bármikor, bármilyen körülmények között a Brexit feltételeit tartalmazó megállapodás nélkül szűnjön meg. Amíg a március 29-i Brexit-határnapot rögzítő törvény érvényben van, ez az alsóházi szavazási eredmény nem bír kötelező jogi erővel.
A kormány halasztási indítványáról tartott csütörtök esti voksolás előtt a londoni alsóház elvetett egy módosító indítványt, amely újabb népszavazás kiírását indítványozta a brit EU-tagságról.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!