– Mint a független kazah állam alapítója a saját feladatomat abban látom, hogy olyan jövendő vezetők hatalomba kerülésében segédkezzek, akik folytatni fogják a reformokat – mondta az államalapító elnök kedden helyi idő szerint este sugárzott tévébeszédében. A döntésről azt mondta, nem volt számára könnyű ezt meghozni, s a jelek szerint nem is tájékoztatta a határozatról szövetségeseit, így az orosz felsőház elnöke, Valentyina Matvijenko is meglepődött a bejelentésen, amelyet váratlannak és nagyon komoly lépésnek nevezett.
A jogi következmények ismertek, hiszen a 78 éves Nazarbajev évek óta azon dolgozik, miként tudja az elnöki hatalom egy részét átadni a parlamentnek, így egy ismert folyamat fontos pontjáról van most szó, de a lényeges kérdések nem jogi természetűek. Kazahsztán ma ismert formájában és jogállásában soha nem létezett korábban, a jelenlegi ország kialakítása az elnök nevéhez fűződik. Az ő elképzelései mentén fejlesztették az ipart, a mezőgazdaságot, a diplomáciát, az ő javaslatára építettek új fővárost a sztyeppe közepére a túlságosan távoli Almati helyett, és a nemzeti szimbólumok is az elnök ízléséről árulkodnak.
Közép-Ázsia volt szovjet független köztársaságai közül egyértelműen Kazahsztán vált a legstabilabbá és legerősebbé, ehhez arra is szükség volt, hogy az elnök szigorúan kezében tartotta az események menetét. A parlamentben így a legerősebb párt az a Nur Otan, amelynek Nazarbajev volt az elnöke, ezt a posztját ezentúl is be fogja tölteni. Ugyanúgy magánál tartja a Nemzetbiztonsági Tanács elnöki posztját, valamint ő marad a nemzet vezetője is, amely titulust 2010 óta birtokolja. Ez utóbbi nem jelent közvetlen befolyást, de jogilag megtámadhatatlanná teszi a volt elnököt, és továbbra is rálátása lesz a kormányzati politikára.
Fotó: Reuters
Nazarbajev utódlása – épp roppant befolyása és imázsa miatt – tabutéma volt Kazahsztánban, így nem is lehetett tudni, ki követi őt az elnöki székben. A távozó politikus a felsőház elnökét, Kaszim-Dzsomart Tokajevet jelölte utódjának addig, amíg jövőre elnökválasztást nem tartanak. A nyugati sajtóban ugyan rendszeresen rámutatnak, a kazahsztáni választásokat az EBESZ megfigyelői nem nevezték szabadnak, Nurszultan Nazarbajev roppant népszerű vezető az országban, és Kazahsztán is sikerrel vette az előtte álló akadályokat az évtizedek során. Asztana rengeteget tett azért, hogy a stabilitás szimbólumává váljon, így itt rendezték a 2017-es világkiállítást, amely a megújuló energia köré épült, az expó épületeit később az Asztanai Világkereskedelmi Központ hasznosította, ahogy a kazah fővárosban rendezik meg a szíriai konfliktus egyik békefolyamatának állomásait Irán, Törökország és Oroszország részvételével.
