Távozik posztjáról a kazah elnök

Meglepő döntéssel a szerdai nappal távozik az elnöki székből Nurszultan Nazarbajev. Kazahsztán elnöke 1991 decembere, a függetlenség kikiáltása óta volt hivatalában, az ország minden szempontból az ő keze nyomát viseli magán, a jövőt viszont nem Nazarbajev jelenti, de nagy kérdés, ki jöhet a rendkívül nagy hatású politikus után.

Jövőre választják meg a politikus utódját Fotó: Yves Herman Forrás: Reuters

– Mint a független kazah állam alapítója a saját feladatomat abban látom, hogy olyan jövendő vezetők hatalomba kerülésében segédkezzek, akik folytatni fogják a reformokat – mondta az államalapító elnök kedden helyi idő szerint este sugárzott tévébeszédében. A döntésről azt mondta, nem volt számára könnyű ezt meghozni, s a jelek szerint nem is tájékoztatta a határozatról szövetségeseit, így az orosz felsőház elnöke, Valentyina Matvijenko is meglepődött a bejelentésen, amelyet váratlannak és nagyon komoly lépésnek nevezett.

A jogi következmények ismertek, hiszen a 78 éves Nazarbajev évek óta azon dolgozik, miként tudja az elnöki hatalom egy részét átadni a parlamentnek, így egy ismert folyamat fontos pontjáról van most szó, de a lényeges kérdések nem jogi természetűek. Kazahsztán ma ismert formájában és jogállásában soha nem létezett korábban, a jelenlegi ország kialakítása az elnök nevéhez fűződik. Az ő elképzelései mentén fejlesztették az ipart, a mezőgazdaságot, a diplomáciát, az ő javaslatára építettek új fővárost a sztyeppe közepére a túlságosan távoli Almati helyett, és a nemzeti szimbólumok is az elnök ízléséről árulkodnak.

Közép-Ázsia volt szovjet független köztársaságai közül egyértelműen Kazahsztán vált a legstabilabbá és legerősebbé, ehhez arra is szükség volt, hogy az elnök szigorúan kezében tartotta az események menetét. A parlamentben így a legerősebb párt az a Nur Otan, amelynek Nazarbajev volt az elnöke, ezt a posztját ezentúl is be fogja tölteni. Ugyanúgy magánál tartja a Nemzetbiztonsági Tanács elnöki posztját, valamint ő marad a nemzet vezetője is, amely titulust 2010 óta birtokolja. Ez utóbbi nem jelent közvetlen befolyást, de jogilag megtámadhatatlanná teszi a volt elnököt, és továbbra is rálátása lesz a kormányzati politikára.

Jövőre választják meg a politikus utódját
Fotó: Reuters

Nazarbajev utódlása – épp roppant befolyása és imázsa miatt – tabutéma volt Kazahsztánban, így nem is lehetett tudni, ki követi őt az elnöki székben. A távozó politikus a felsőház elnökét, Kaszim-Dzsomart Tokajevet jelölte utódjának addig, amíg jövőre elnökválasztást nem tartanak. A nyugati sajtóban ugyan rendszeresen rámutatnak, a kazahsztáni választásokat az EBESZ megfigyelői nem nevezték szabadnak, Nurszultan Nazarbajev roppant népszerű vezető az országban, és Kazahsztán is sikerrel vette az előtte álló akadályokat az évtizedek során. Asztana rengeteget tett azért, hogy a stabilitás szimbólumává váljon, így itt rendezték a 2017-es világkiállítást, amely a megújuló energia köré épült, az expó épületeit később az Asztanai Világkereskedelmi Központ hasznosította, ahogy a kazah fővárosban rendezik meg a szíriai konfliktus egyik békefolyamatának állomásait Irán, Törökország és Oroszország részvételével.

A stabilitás és a gazdasági fejlődés mellett azonban szakértők rámutatnak, a fejlődési modell hátulütője épp az, hogy Nurszultan Nazarbajev szerepe túlzottan is hangsúlyos volt az elmúlt harminc évben, így nem is tudott kialakulni olyan politikai elit, amely a nagy hatalmú és tekintélyű elnök nélkül képes volna irányítani az országot, s folytatni a reformokat. Bár az elnök valójában legalább tíz éve készül a hátralépésre, nem tudni, miként fogja kezelni a kazah politikusi réteg a neki juttatott hatalmat. Igaz ugyanakkor, hogy a jelenlegi megoldással az elnök továbbra is megmarad a háttérben ellenőrizni a folyamatokat, így továbbra is mindenki hozzá fogja mérni döntéseit, ám mostantól nem az ő nevéhez fog fűződni az ország irányítása.

A jövő évi választásokig az is kiderülhet, kit szán utódjának Nurszultan Nazarbajev. A kiválasztott Tokajev az elnök régi harcostársa, 1992 óta szerepel a kazah kormányban. Ennek megfelelően nem is fiatal, 66 éves, így nem számít az új politikai nemzedék tagjának, amiről Nazarbajev említést tett. Imangali Taszmagambetov elvben megfelelő volna utódként, volt kormányfő, Asztana és Almati polgármestere is, közel áll az elnökhöz, ám 2016-ban kinevezték hazája moszkvai nagykövetének. A nagyon fontos poszt betöltése az elnöki pozíciótól való búcsút is jelenti, a kazah alkotmány ugyanis úgy rendelkezik, az elnök megválasztása előtt legalább 15 éven át Kazahsztánban köteles élni.