A parlament a jövő héten vitatja meg a társadalmi elégedetlenség mederbe terelésére a kormány által szervezett nagy nemzeti vitasorozat következtetéseit. A kormány ezt követően április közepén konkrét javaslatokról dönt.
A belügyminisztérium összesítése szerint – amit a tüntetők vitatnak – délután 2 óráig országosan 6300-an, Párizsban 3100-an vonultak fel a múlt heti országos 5600 és a párizsi 1800-hoz képest, amiből estig megközelítőleg 40 ezres részvételre lehet következtetni. A részvétel már nem közelíti meg a tavaly november 17-i első hétvégén szociális követelésekkel utcákra vonult csaknem 300 ezres tömeget, de a kormány és Emmanuel Macron államfő távozását követelő „keménymag” azóta is minden hétvégén tiltakozik.
A hatóságok a 21. hétvégén elsősorban attól tartottak, hogy a tüntetéseken március elején kiújult erőszakos cselekmények megismétlődnek. Ezért a prefektúrák nem engedélyezték az összetűzések korábbi helyszínen, például a párizsi Champs Elysées sugárúton a megmozdulásokat. Párizsban elővigyázatosságból mintegy 10 ezer ember igazoltattak, és 28-at előállítottak, közülük hetet pénzbírsággal is sújtottak, mert olyan helyen gyülekeztek, ahol nem volt engedélyezett a megmozdulás.
A fővárosban két békés menet indult, az egyik délről északi irányba a Montparnasse pályaudvartól a La Villette park felé, a második pedig keletről nyugatra, a République térről a La Défense üzleti negyed felé. A felvonulók a multinacionális nagyvállalatok „adóoptimalizálási művészete” ellen tiltakoztak.
A sárgamellényesek azért is folytatni kívánják a nyomásgyakorlást a kormányra, mert az a jövő héten terjeszti vitára a parlament elé az úgynevezett nagy nemzeti vitasorozaton felmerült kérdésekről elkészült következtetéseket. A jelentés mintegy 1500 oldalt tesz ki.
A tüntetők követeléseiről Emmanuel Macron által január közepén indított több mint 10 ezer lakossági fórum közül – amelyeket országszerte polgármesteri hivatalokban, sportcsarnokokban, prefektúrákon rendeztek – 14-en maga az államfő is részt vett, és 6-7 órán át válaszolt a résztvevőknek a jobb megélhetés érdekében tett eddigi és várható kormányzati intézkedésekről. A vitában felmerülő témák – a részvételi demokrácia kiszélesítése, az állampolgári kezdeményezésű népszavazás esetleges bevezetése, az igazságosabb adópolitika, a jobb közszolgáltatások, az iszlám helye a francia társadalomban, az egészségügy helyzete – lehetővé tették Emmanuel Macronnak, hogy a sárgamellényesek által igazságtalannak tartott politikájával szemben a 2017-es elnökválasztást megelőzőhöz hasonló valóságos választási kampányt folytasson.
