Függetlenségi referendumot követelnek Brazília három déli szövetségi államában, írja a La Vanguardia spanyol lap, amely tüntetésekről számolt be a régióban. „A dél az én országom” jelszó alatt hosszú ideje küzdenek az önrendelkezésért az óceánparti gazdag Paraná, Santa Catarina és Rio Grande do Sul államok lakosai. A mozgalomnak sokak szerint a katalán függetlenségiek harca ad motivációt, ám a brazil helyzet több szempontból eltér Madrid és Barcelona vitájától.
Bár Brazíliában is alkotmányellenes a függetlenedés, a déli mozgalom ott tulajdonképpen történelmi alapokon nyugszik: a számos osztrák, német és olasz bevándorlóval rendelkező régió mindig is másnak tekintette magát a portugálok által meghódított Brazília többi részétől. Egyes elemzők szerint a megkülönböztetés kizárólag etnikai alapú, ám mások úgy vélik, inkább gazdasági okokra vezethető vissza – és mindkettőnek lehet alapja. A történelem során már többször próbálkoztak az elszakadással, mérföldkőnek tartják az úgynevezett farroupilha (vagyis toprongyos) felkelést 1935. szeptember 20-án. Ezt a napot máig minden évben megünneplik a helyiek. Erősödhetett a helyi identitás annak nyomán is, hogy a második világháború alatt a központi kormány megtiltotta az olasz és a német nyelv oktatását az országban.
Az ellentétet korábban erősítette az is, hogy az óceánparti régió gazdasági berendezkedése és így az érdekei is eltértek a Brazília belső területein fekvő államokétól. A gazdasági különbség ma is jelentős, a három állam Brazília 26 szövetségi államának gazdagabbjai közé tartozik. Sokak szerint komoly gazdasági hatalmat jelentenének a kiválás esetén a kontinensen, vannak azonban, akik vitatják a gazdasági életképességét – ahogy Katalónia esetében is – a magas államadósságra hivatkozva.
Fotó: REUTERS/Jorge Adorno
A mozgalom a mai formájában 1992-ben éledt újjá, amikor szeparatista kongresszust tartottak. A politikai vezetők, akik a pártoktól függetlenítették magukat, megfogalmazták az igényt az önmeghatározásra, azzal a felkiáltással, hogy a különálló politikai, gazdasági és társadalmi struktúra erre feljogosítja őket. Több mint tíz évvel később, 2016-ban tartottak egy véleménynyilvánító népszavazást, amelyen 600 ezer ember vett részt, akik 96 százalékban támogatták a függetlenedést. A katalánok által motiválva 2017. október 7-én – egy héttel Katalónia referendumát követően – újra népszavazást tartottak, ahol 300 ezer ember részvételével az előzővel azonos eredmény született.
