Jan Böhmermann még három évvel ezelőtt keltett diplomáciai botrányt azzal, hogy egy tévéműsorban sértegette Recep Tayyip Erdogan akkori török miniszterelnököt, aki ma már országa államfője. A ZDF német közszolgálati televízió egy szatirikus adásában a humorista egy – bevallottan rágalmazó – gúnyversben tesztelte a véleménynyilvánítás szabadságának németországi határait, a többek közt állatokkal való üzekedéssel és a muszlim megítélés szerint szintén sértő homoszexualitással vádolva a török vezetőt.
Böhmermann ezzel a saját kormányának a tűréshatárát akarta inkább próbára tenni. A politikai kontextust ehhez az akkor, 2016 márciusában az EU és Ankara között megkötött menekültügyi megállapodás adta, amelyben Európa a közel-keleti menekültáradat feltartóztatásának lehetőségét látta. De mekkora árat hajlandó fizetni ezért? Böhmermann éppen erre volt kíváncsi. Angela Merkelt mindenesetre sikerült megingatnia.
A kancellár először kiállt a szólásszabadság mellett, ám később a török vezetés előtt szándékosan sértőnek nevezte a szégyenverset. Böhmermann azt kérte a bíróságtól – megint csak szimbolikus, a jogállamiságot tesztelő céllal –, hogy tiltsa el a német államot képviselő Merkelt (formálisan: a kancelláriát) szavainak minősítgetésétől. De tegnap a berlini közigazgatási bíróság – úgynevezett háborítatlansági ítéletében – megalapozatlannak találta a vádat, amelyet csak akkor lehet majd feleleveníteni, ha Merkel is megismétli véleményét. Igaz, a kancellária korábban azt közölte, a kormányfő tartózkodni fog ettől. Egyben a perköltség megfizetésére kötelezték Böhmermannt.

Fotó: Reuters
Mindezzel most végre pont kerülhetett az évek óta húzódó ügy végére, amely előzőleg több jogi eljárás alapjául is szolgált, törvénymódosítást is szükségessé tett, és koalíciós feszültséghez is vezetett. A CDU/CSU keresztény pártszövetséggel együtt kormányzó szociáldemokraták ugyanis kifogásolták, hogy Böhmermann ellen egyáltalán ügyészségi vizsgálat indult a büntető törvénykönyv egy felségsértési passzusa alapján. Végül az eljárást megszüntették, ahogyan – 2018 januárjától – eltörölték a külföldi államférfiak sértegetését tiltó paragrafust is, amely ellen a német újságíró-szövetség is szót emelt.