„Magyar” kampány Európában

Az erős nemzetek Európája és a progresszív, liberális, mélyebb integrációt megvalósító Európa közötti választás, illetve a bevándorlás és a nacionalista, populista erők megállítása — ezek a szlogenek nem csupán Magyarországon, de a legtöbb EU-tagállamban is hangsúlyosan megjelennek a május 23—26. között sorra kerülő európai választások kampányában. A Magyar Nemzet kilenc ország belpolitikai viaskodását vette górcső alá.

A kontinensünkre irányuló tömeges migráció alapjaiban változtatta meg a politikai diskurzust Fotó: Reuters

A kampányt tematizáló kérdésekről pedig sokat elmond, hogy az FvD nyíltan támogatja a „nexitet” (Hollandia uniós távozását), fellépne a liberális bevándorláspolitika ellen, a párt vezetője pedig korábban marxista projektnek nevezte az EU-t. Az euro­szkepticizmusra hajlamos, kormánypárti VVD berkeiben is téma az uniós reform: nemrég Stef Blok külügyminiszter a hágai parlamentnek címzett levelében a migrációt, a biztonságpolitikát, az értékképviseletet, illetve a klímaváltozást nevezte meg a legfontosabb európai ügyekként.

Németországban, az EU legnépesebb országában – ahol 96 mandátum sorsa a tét – Európa jövője és a bevándorlás, a határvédelem kérdése is a kampány előterébe került. Az unió vezető pártszövetsége, a német keresztény uniópártok alkotta CDU/CSU közös programmal készült a „nacionalista és populista fenyegetés” visszaszorítására.

Manfred Weber, a bajor CSU alelnöke nemcsak a szövetség, de az egész Európai Néppárt csúcsjelöltje a májusi választásokra, egyben pedig az Európai Bizottság reménybeli következő elnöke. De hátránya, hogy még szűkebb pátriá­jában, Bajorországban is, egy felmérés szerint, csak a polgárok alig fele van tisztában Weber politikai elképzelései­vel.

Nemcsak a CDU/CSU, de berlini nagykoa­líciós partnerük, a Szociáldemokrata Párt (SPD) is az európai határvédelem megerősítését, az embercsempészek bandáinak visszaszorítását szorgalmazza. Az SPD egyébként – amelynek listavezetője a nemrég Budapesten is járt Katarina Barley eddigi igazságügy-miniszter – az összefogást és az erősebb Európa megteremtését tűzte zászlajára. A különféle felmérések szerint az uniópártok szövetsége 29-32, az SPD 16-18, míg a Zöldek 16-19 százalékot szerezhetnek májusban.

Most nagy a tét

Ausztriában a bevándorlás és Európa megosztottsága a legfontosabb kampánytéma. Ezt támasztja alá többek között a European Council on Foreign Relations nevű kutatóintézet április elején közzétett felmérése, amely szerint az osztrákok az Európára leselkedő legnagyobb veszélynek az iszlamista radikalizmust, a bevándorlást és a nacio­nalista pártok felemelkedését nevezték meg.

Ausztria tekintetében a válaszadók 36 százaléka a migrációt, 26 százaléka a megélhetési költségek emelkedését tartja a legnagyobb problémának. Az EP-választásokon három komolyan vehető párt verseng egymással. A Sebastian Kurz kancellár vezette Osztrák Néppárt (ÖVP) annak tudatában, hogy a szélsőségesnek tartott Szabadságpárttal (FPÖ) alkot koalí­ciót, igyekszik mérsékelt jobboldali erőnek mutatni magát, EP-listavezetőjük, Othmar Karas például azt mondta, összes jelöltjük a liberális demokrácia, a jogállamiság és az alapértékek pártján áll.

Ezzel arra utalhatott, hogy Kurzék megszavazták többek között a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést, illetve támogatták a Fidesz tagságának felfüggesztését az Euró­pai Néppártban. Az ÖVP ugyanakkor a nemzeti érdekek védelmezőjének szerepében is tetszeleg: csökkentette az EU-munkavállalók külföldön élő gyermekei után járó támogatást, illetve több adót hajtana be a multinacionális vállalatoktól.

Az FPÖ kampányát az elmúlt hetekben az orosz befolyással és a christchurchi merénylővel való közvetett kapcsolatairól szóló hírek árnyékolták be, a párt mindenesetre a nemzetállamok szuverenitásának megerősítését kívánja elérni. A szociál­demokraták Európa és a nacionalizmus közötti választásként hirdetik a leendő EP-voksolást.

Ugyanezt teszi Lengyelországban az ellenzéki összefogás. „Olyan választás elé nézünk, amely az 1989-es választások óta a legfontosabb. Most még nagyobb a tét” – utalt két héttel ezelőtti kampánynyitó beszédében a rendszerváltásra Grzegorz Schetyna, a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali-liberális Polgári Platform (PO) vezetője.

A magyar ellenzékhez hasonlóan a lengyel is meggyengült az elmúlt években, ezért ötpárti összefogással, Európai Koalíció néven indulnak: a PO mellett a kereszténydemokrata Néppárt, a Demokratikus Baloldali Szövetség, a liberális Modern párt és a Zöldek vesznek részt benne. A felmérések szerint a szavazatok 35-36 százalékát elnyerni esélyes ellenzék a Lengyelország ellen indított uniós jogállamisági eljárásra igyekszik helyezni a hangsúlyt a kampányban, míg a 2015-ben hatalomra került nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) – amelynek támogatottsága 39-40 százalék – a családtámogatási program kiterjesztésével, vidékfejlesztési intézkedésekkel, a gazdaságot erősítő lépésekkel igyekszik mozgósítani szavazóbázisát.

A kormánypárt népszerűségének nem árt a folyamatban lévő lengyel–amerikai tárgyalássorozat sem, amely amerikai katonák lengyelországi állomásoztatásáról szól. A European Council on Foreign Relations felmérése szerint a lengyelek az iszlamista radikalizmust és Oroszországot tartják az Európára leselkedő legnagyobb veszélynek, míg odahaza az egészségügy és a nyugdíjrendszer helyzete a legfontosabb kérdés számukra.

A kontinensünkre irányuló tömeges migráció alapjaiban változtatta meg a politikai diskurzust
Fotó: Reuters

Macron reménykedik

Szlovákiában az EP-választások hivatalos kampánya február 4-én vette kezdetét, azonban csak a március végi köztársaságielnök-választás befejeztével indult meg. Emmanuel Macron francia elnök leveléből egyértelmű, hogy az európai liberálisok és zöldek nagy reményeket fűznek a leendő szlovák államfő, Zuzana Caputová Progresszív Szlovákia nevű pártjához, amely „valóban európai Szlovákiát” ígér, és a szélsőségesek megjelenésére figyelmeztet.

Az ellenzékiek a programjaikra és szakembe­reikre építenek: a Szolidaritás és Szabadság, illetve Boris Kollár pártja a józan ész használatát hangsúlyozza, az Egyszerű Emberek nevű alakulat vezetője, Igor Matovic „európai otthonunk” építésére szólít fel, a parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja pedig európai értékeink megvédését hangsúlyozza. Kérdés, hogy mennyire tudja a jelölteket indító 31 párt megszólítani a szavazókat, ugyanis északi szomszédunknál legkevésbé ez a választás érdekli a lakosságot.

2014-ben alig érte el a részvétel a 13 százalékot, és idén se jósolnak magasabb részvételt. A felmérések szerint ez alkalommal Brüsszelbe a szélsőségesek is kijuthatnak. Robert Fico kormányzó szociáldemokrata párját ugyanis másodikként Marian Kotleba pártja, A Mi Szlovákiánk Néppárt követi. Egy másik felmérés az embereket foglalkoztató kérdésekre irányult, miszerint a szlovákokat leginkább az élelmiszerek minősége és a környezetvédelem érdekli, de a globális felmelegedést és a fenntartható mezőgazdaságot is fontosnak tartják.

Romániában a kampány már javában zajlik, s azt a belpolitikát is uraló kérdések határozzák meg. – A kormánypártok elsősorban a belföldről és külföldről támadás alatt álló „ostromlott erőd” narratívát erősítik, míg az ellenzék megpróbálja a sokadik bőrt lehúzni a korrupció, az igazságszolgáltatás és jogállamiság témájáról – fogalmazott lapunknak Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője, hozzátéve: a kampányból hiá­nyoznak az Európai Unió helyzetének, struktúrájának jövőbeni alakulására vonatkozó viták.

A politikai elemző szerint a pártok Románia EU-csatlakozása óta legfeljebb csak az unió többi részé­ben zajló viták lehetséges győztesének, győzteseinek felmérésével foglalkoztak, s ennek megfelelően alakították ki a legjobb alkalmazkodási taktikát. Így most esélyük sincs, hogy néhány hét alatt a választók számára befogadható módon fogalmazzanak meg bármiféle európai témát.

A kampány belpolitikai jellegét erősíti, hogy Klaus Johannis államfő egy népszavazás kiírásával próbálja emelni a tétet, illetve a szavazói kedvet. Bár a konkrét kérdés vagy kérdések még nem ismertek, a referendum nyilvánvalóan az ellenzék által preferált korrupció és jogállamiság tematikája köré épül.

Értékelik Salviniékat

Olaszországban nem csupán arról szavaznak az állampolgárok, hogy milyen jövőt képzelnek az Európai Uniónak, a választásoknak van egy sokkal fontosabb, belpolitikai tétje is: június elsején lesz ugyanis a Matteo Salvini belügyminiszter vezette bevándorlásellenes Liga párt és a Luigi Di Maio vezette elitellenes Öt Csillag Mozgalom kormányzásának első évfordulója.

A Magyar Nemzet által megkérdezett újságírók mind egyetértettek abban, hogy a soron következő voksolás elsősorban arra ad lehetőséget a szavazóknak, hogy értékeljék a populistának titulált kormánykoalíció eddigi eredményeit, ez pedig a kampány legfőbb vonalait is tematizálja. A bevándorlással szembeni kemény fellépésének köszönhetően egyébként Salvini messze túlhaladta népszerűségben koalí­ciós partnerét, a Liga pedig nem változtat a jól bevált recepten: kampányuk elsősorban az EU vezetésében szükséges rendszerváltásra és a migráció megállítására épül.

Salvini ezzel ki is vette a szelet Di Maio vitorlájából, aki a kormányalakítás óta nem nagyon tud olyan kampánytémát találni, ami segítene népszerűségén. Az ellenzéki baloldali Demokrata Párt az EU értékeinek megőrzésével kampányol.

Fókuszban a belpolitika

Spanyolországban három választást tartanak az elkövetkező másfél hónapban: április 28-án parlamenti, május 26-án pedig helyhatósági és EP-szavazás is lesz. Éppen ezért elsősorban a belpolitikára fókuszálnak a pártok. Jelenleg a fő vitatémát Katalónia kérdése jelenti, a jobboldal teljesen elutasítja a függetlenedést, és kiáll Spanyolország egysége mellett, míg a baloldal tárgyalásos úton rendezné a kérdést a szeparatistákkal.

A bevándorlás furcsa módon hiányzik a kampánytémák közül, pedig tavaly a Földközi-tengeren zajló bevándorlás fő célországa volt Spanyolország. Egyedül a szélsőjobboldalinak tartott új párt, a Vox beszél arról, hogy súlyos problémát jelent az illegális migráció, és drasztikusan fel kell lépni ellene. A kormány felállása után a pártok feltehetően újra rendezik soraikat, és az uniós kampányt a liberális kontra tradicionális ellentét fogja meghatározni, ami már most is jelen van kismértékben a kampányban.