Hidegháborús hangulatot idéző videóval vágott vissza Kínának az Egyesült Államok. A múlt hét végén közzétett összeállítással Washington a Pekingben tartott Egy övezet, egy út (BRI) csúcstalálkozóra reagált, a Kína által 2013-ban elindított stratégia második nemzetközi fóruma szombaton ért véget. Az eseményen 37 állam- és kormányfő, közöttük Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt, a nyugati világ nagy része azonban távol maradt a csúcstalálkozótól. Washington a 2017-es, első csúcsra még küldött delegációt, idén azonban előzetesen jelezte, távol maradnak az eseménytől.
A hideg távolságtartásnál direktebb üzenettel is készült az Egyesült Államok. Budapesti nagykövetségük Facebook-oldalára is kikerült az amerikai külügyminisztérium videója, ami a BRI-t Peking rafinált csapdájaként állítja be. Mint elhangzik, Kína már kiterjesztette befolyását ázsiai, afrikai és dél-amerikai országokra, most Európa a cél.
– Peking kiterjeszti gazdasági és politikai befolyását a vele együttműködő országokra – állítja a videó, s hozzáteszi: aki Kínával szövetkezik, arra adósságcsapda, az átláthatóság hiánya és korrupció vár. Ezzel szemben – állítja a propagandaanyaga – az Egyesült Államok olyan beruházásokat kínál, ami nem taszítja a partnereket adósságcsapdába.
A videó a Center for a New American Security (CNAS) nevű kutatóintézet elemzésére hivatkozik, amit független think tankként mutatnak be. Az intézet objektivitása azonban megkérdőjelezhető, annak stábja ugyanis – ahogyan arról a The Wall Street Journal korábbi cikkében is beszámolt – nagyrészt a Kínával szembeni keményebb fellépést elindító demokrata exelnök, Barack Obama tisztségviselőiből áll. Finanszírozóik között is a Kína térhódításában ellenérdekelt szereplők jelennek meg: számos amerikai nagyvállalat mellett Soros György Nyílt Társadalom Intézete és a Tajvan diplomáciai szolgálatát részben ellátó Tajpej Képviseleti Iroda jelenik meg. A CNAS igazgatója pedig az a Victoria Nuland, aki az Obama-érában az európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkár-helyettes volt és többször támadta a magyar kormányt – részben éppen a fejlődő kínai kapcsolatai miatt.