Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes aláírta a Magyarország és az Egyesült Államok katonai együttműködését szabályozó védelmi együttműködési megállapodást (DCA) a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett washingtoni külügyminiszteri tanácskozás tegnapi zárónapján. A távirati iroda szerint Szijjártó az aláírást követően kiemelte: a kétoldalú katonai-védelmi megállapodás megfelelő keret az együttműködés további erősítésére a védelmi ágazatban. Szijjártó Péter a világon valaha létező legerősebb és legsikeresebb katonai szövetségnek nevezte a NATO-t. Kiemelte: büszkék arra, hogy ez idő alatt hozzájárulhattak a szövetség sikeréhez olyan megbízható partnerekként, akikre az Egyesült Államok és a NATO is mindig számíthat. Magyarország azon államok sorába tartozik, amelyek nemcsak beszélnek a terrorizmus elleni küzdelemről, hanem ennek megfelelően cselekednek is.
David B. Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete közleményben fejezte ki elismerését Szijjártó Péternek és a magyar kormánynak a megállapodás aláírása alkalmából. „Ez a megállapodás modernizálja a fegyveres erők jogállásáról szóló korábbi egyezményt, hogy az lépést tartson az új realitásokkal, és újabb előrelépést jelent azon az úton, amelyre a magyar nép harminc évvel ezelőtt lépett, amikor úgy döntött, hogy véget vet a kommunizmusnak. Várjuk, hogy még szorosabbá tudjuk fűzni biztonsági kapcsolatainkat, (...) és reméljük, hogy a magyar Országgyűlés minél előbb jóváhagyja az egyezményt” – áll a közleményben.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Nemzet kérdésére a védelmi költségeket illetően elmondta: a NATO és az Egyesült Államok a kétszázalékos GDP-arányos célkitűzést tartja fontosnak, és Magyarország vállalta, hogy fokozatosan emeli a védelmi kiadásait, hogy elérje ezt a célt, jelenleg 1,5 százaléknál tart.
Fotó: MTI/KKM/Mitko Sztojcsev
– Ezt minden szövetséges elfogadta, ugyanakkor vannak nagyobb és gazdagabb országok, amelyek figyelmen kívül hagyják kötelezettségüket – emlékeztetett. Elmondta: A magyar–amerikai kapcsolatok újra barátinak mondhatók, de a miniszterelnök és az amerikai elnök találkozója soha nem volt prioritás, ennek inkább szimbolikus jelentősége lenne.
