Nem divatos az őshonos kisebbség

A nemzetközi jogvédő szervezetek finanszírozói, de maguk a jogvédők sem tartják fontosnak az őshonos kisebbségek ügyét, ez a kérdés számukra kevésbé divatos, mint például a szexuális kisebbségekhez tartozók jogainak védelme — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Vincze Lóránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség európai parlamenti listájának második helyén induló jelöltje, aki bízik abban, hogy az Európai Néppárt új prioritásai megegyeznek majd a Kárpát-medencei magyarság érdekeivel.

Az RMDSZ EP-képviselőjelöltje szerint kettős a mérce Fotó: Marc DOSSMANN Forrás: Európai Parlament

Az RMDSZ EP-képviselőjelöltje szerint kettős a mérce
Fotó: Európai Parlament

– Az RMDSZ az Európai Néppárt (EPP) tagja. Az EP-ben a választások után elindul a szövetségek keresése, hiszen várhatóan egyik nagy politikai erő sem tud abszolút többséget szerezni. Merre kellene mozdulnia a néppártnak?

– Az Európai Néppárt a legnagyobb politikai alakulat marad, csak az a kérdés, hogy mennyivel nagyobb a többinél és a számok milyen szövetségi stratégiát tesznek szükségessé. A cél az volna, hogy minél nagyobb és teljesebb legyen a néppárt, hogy a Fidesz önfelfüggesztése minél hamarabb véget érjen, így újból teljes jogú tagként tevékenykedhessen. Mi abban bízunk, hogy az EPP olyan prioritásokat alakít ki a következő évekre, amelyek a jelenlegi vezetők cseréje után nem az eddigihez hasonló, önfeladó politikát képviselő politikusokat hoznak pozícióba, hanem az európai polgárok identitását erősítik és az emberek biztonságát szavatolják. A határvédelem megerősítése nem a belső határok visszaállításáról, hanem a külső határok védelméről kell szóljon, amivel megállítják az illegális betolakodókat. Azért azt se felejtsük el, hogy az elmúlt évek néppártja jó dolgokat is felmutatott, a támogatáspolitikában például a mi érdekeinket is megjelenítette.

– A magyar kormány kiemelten fontosnak tartja a kelet-közép-európai együttműködést. Ennek részeként hol tartanak jelenleg a magyar–román államközi kapcsolatok?

– A térségbeli együttműködés erősítése a romániai magyarság számára is fontos. Több dolog is összeköt bennünket: a hagyományaink, a mezőgazdasági területszerkezet, a történelmi múlt, a nyugat-európai érdekek. Van egy fáziseltolódás: míg a kelet-közép-európai együttműködésben részt vevő államok érzik, hogy össze kell fogni, Bukarest ezt egyelőre nem ismerte fel. Románia még az Egyesült Államokat tekinti kizárólagos és erős szövetségesnek, illetve Németországgal ápol nagyon szoros kapcsolatot. Pedig az ország regionális szerepét a térségbeli együttműködéshez való közeledés tudná felértékelni. Románia befolyása az Európai Unióban jelenleg sokkal jelentéktelenebb, mint más, kisebb térségbeli tagállamoké. Ez jól érezhető a jelenlegi román uniós elnökség kapcsán is, hiszen Bukarest láthatatlan maradt ebben a pozícióban.