RMDSZ-es politikusok az úzvölgyi katonatemető átalakításának a leállítását kérik

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezető tisztségeket betöltő politikusai közös levélben kérték a román hatóságokat, hogy a jogi helyzet tisztázásáig állítsák le az úzvölgyi katonatemető átalakítását, és ezáltal előzzék meg az etnikai feszültséget.

A védelmi, belügyi, közigazgatási és művelődési miniszterekhez, Hargita és Bákó megye prefektusához, az Országos Közbeszerzési Hatóság, az Országos Építkezési Felügyelet és Románia Számvevőszéke vezetőihez eljuttatott levelet Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Korodi Attila, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője, valamint Tánczos Barna, a szenátus háznagya írta alá – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ hírlevele.

A politikusok a levélben rávilágítottak az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemető átalakításának törvényellenes vonatkozásaira. A hírlevél Korodi Attila frakcióvezetőt idézi, aki szerint az a tény, hogy magyar katonasírokon román emlékhelyet alakítottak ki, ellentmond egy sor román törvénynek, és a Románia által elfogadott, katonasírokra vonatkozó nemzetközi egyezményeknek.

„Az eljárás és a már elkészült építmények teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a temető területe Csíkszentmárton község tulajdonában van, így Dormánfalva község a tulajdonjog súlyos megszegése által állította fel a betonkereszteket” – fogalmazott Korodi Attila.

A levélben kifejtik, hogy a tulajdonjog hiányában Dormánfalva törvénytelenül költött el közpénzt a már említett emlékművek felépítésére, valamint szintén törvénytelenül hirdette meg a közbeszerzést és vezette le az építkezéseket.

Az aláírók szerint a magyar katonai sírokra épített, román katonáknak emléket állító betonkeresztek konfliktust gerjesztenek a román és a magyar közösségek között, hiszen – ahogyan a megkeresésben is fogalmaznak – „mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhely-állítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát.”

Korodi Attila elmondta: az 1968-as megyésítési törvény Csíkszentmárton községhez sorolta Úzvölgye települést, amelynek területén a katonatemető áll, és Csíkszentmárton tulajdonjogát egy 2010-es kormányhatározat is megerősíti. A Kárpátok túloldalán fekvő Dormánfalva (Darmanesti) a két megye kataszteri hivatalának vezetői között 2001-ben kötött egyezségre hivatkozva tekinti sajátjának az elnéptelenedett település területét.

„A betonkeresztek felállítása egyértelműen kegyeletsértés és hatalomfitogtatás. Meg lehetett volna találni a megoldást a román katonák emlékművére úgy, hogy az ne sértse a magyar katonák emlékét és a magyar közösség becsületét. Éppen ezért a helyzet inkább a magyar kegyeleti hely meggyalázásának, a magyar közösség ellen szervezett akciónak tűnik” – idézte az RMDSZ hírlevele Korodi Attilát.

Az RMDSZ egy kisfilmet is közzétett az egyik közösségi portálon, amely Hargita megyei politikusok szerdai helyszíni szemléjét örökíti meg. A filmecskében megszólaló Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat vezetője a többi között arról tájékoztatott, hogy a telekkönyvben az ortodox húsvéti ünnepeket május elsejével összekötő hivatalos munkaszüneti napok alatt került be az a bejegyzés, amely Dormánfalva tulajdonaként tünteti fel a területet.

Az Uh.ro székelyföldi portál összefoglalójához Gottfried Barna történésznek az egyik közösségi portálon közzétett bejegyzését is csatolta. Ebben a történész az Úz folyó völgyében lezajlott első és második világháborús csatákat összefoglalva kijelentette: ha román katonát is temettek el az úzvölgyi katonatemetőben, az minden bizonnyal az osztrák-magyar hadseregben harcolt a román királyság hadserege ellen. A történész szerint a monarchia hadserege az 1916-os román betörés visszaverése után folytatott véres csatákat a folyóvölgyben előbb a román, majd az orosz cári hadsereggel. Ezek a csaták Úzvölgye településtől keletre, Dormánfalva határában zajlottak. A román katonákat minden bizonnyal a vitatott temetőtől több kilométerre keletre temették el.

Az erdélyi magyar sajtó a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület fényképes tájékoztatása alapján számolt be arról, hogy a Kárpátokon túl fekvő Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata önkényesen létrehozta az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák-magyar katonai temetőjében. A beavatkozás során 52 betonkeresztet és szintén betonból készített, nagyméretű ortodox keresztet állítottak fel a bekerített magyar sírkertben, ahol az osztrák-magyar monarchia mintegy hatszáz katonája nyugszik. Dormánfalva önkormányzata május 17-re hirdette meg a román katonák emlékhelyének ünnepélyes felavatását.

Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.

A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak, melyekre felkerültek az Úz folyó völgyében vívott csatákban elesett magyar katonák nevei. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították.

Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.