Globális problémát okoz a mindent behálózó kábítószer-kereskedelem

Aki járt már Bolívia, Peru vagy Kolumbia kokatermelő vidékein, annak biztosan egy életre megváltozott a véleménye a kokainkereskedelem kérdéséről.

Aki járt már Bolívia, Peru vagy Kolumbia kokatermelő vidékein, annak biztosan egy életre megváltozott a véleménye a kokainkereskedelem kérdéséről. A világ ezen régióiban évszázadok óta a mezőgazdasági termelés alapvető részét képezi a kokacserjék nevelgetése, aminek nem sok köze van a Las Vegas-i bulik hangulatához. A magashegyi országokban például az a tradíció, hogy az ifjú pár egy kokacserjeföldet kap nászajándékba, amellyel új életet kezdhet: a cserjék ugyanis éppen egy generációig teremnek. Az andokbeli népek azonban nem kokainfogyasztó társadalmak. A kokaleveleket élénkítő hatása miatt rágcsálják, de a termelőknek valószínűleg elképzelésük sincs arról, hogy a nagy zsákokba halmozott levelek hogyan landolnak majd fehér por formájában az amerikai fiatalok zsebé­ben. A kábítószer-kereskedelem története nem fekete-fehér, hiszen a világ berendezkedése ma sem igazságos: a termelés a szegény, konfliktusok uralta régiókban folyik, a fogyasztás pedig a legfejlettebb országokban. Bár nagy léptékű, globális drogellenes akciók folynak, közben emberek millióinak a megélhetése múlik mindezen.

A kokatermelés – ahogy az ópiummák és a cannabis termesztése, illetve a szintetikus drogok előállítása is – a globalizációval indult rohamos növekedésnek. A kereslet nagyobb kínálatot hozott létre, és mára csempészútvonalak ezrei szelik át a világ tengereit és országait – hazánkat is beleértve. Szakértők szerint a felhasználók globális szinten legalább 400 milliárd dollárt költenek évente drogokra. Az ENSZ minden évben felméri a kábítószerek piacát, amelyeket nemcsak az aktuális fogyasztói preferenciák, hanem a világpolitikai és a termelő országokon belüli események is jelentősen befolyásolnak. Kokacserjét például legalább 213 ezer hektáron termelnek ma világszinten, 1410 tonna tiszta kokaint állítva elő. A kokainfogyasztók száma 18,2 millió lehet globálisan, legalábbis ennyire becsüli azt az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC).

A világ legnagyobb kokain-előállítója Kolumbia, annak ellenére is, hogy amióta a kormány megegyezett a FARC szervezet gerilláival, komoly összegeket fordítanak arra, hogy a termelőket a kakaó vagy a kávé termelése felé fordítsák. A váltás azonban nem egyszerű, hiszen a bevétel jóval elmarad a kokacserjék termesztése mögött, még állami támogatással is. Az UNODC legfrissebb, tavalyi riportja szerint a dél-amerikai régióból elsősorban az Egyesült Államok irányába, illetve a nyugat- és közép-európai országokba folyik a kereskedelem. Északra többnyire tengeri útvonalat használnak, majd Mexikóba érve a szállítmány USA-ba juttatásában a helyi drogkartellek vállalnak komoly szerepet. Az európai országokba csempészésben Spanyolország és Hollandia a kulcsszereplő: főként ezekből az országokból folytatódik az elosztás, Németország és Belgium is élen jár a felhasználásban és a kereskedelemben is.

A másik kábítószercsoport, amelynek csempészete globálisan is komoly gazdasági tényező, az ópiumszármazékok piaca, főként a heroinkereskedelem. Az ópiummák termelése a kokáétól távol esik: ebben évtizedek óta Afganisztán áll az első helyen. A becslések szerint 418 ezer hektáron termelnek ópium­mákot világszerte, és a felhasználók számát 34 millió felettire becsülik. Az évente termelt, becslések szerint 10 500 tonna ópium­ból legalább 700 tonnát heroin­ként fogyasztanak el. Az ópiumszármazékokkal Kanadát Délnyugat-Ázsia látja el, az Egyesült Államokat elsősorban Dél-Amerika, kiemelten Mexikó. Közép- és Nyugat-Európába a Balkánon át vezet a legfontosabb csempészútvonal, amelynek részét képezi Bulgária és Románia mellett hazánk is. A legnagyobb heroinfogyasztó továbbra is az Egyesült Államok, ám a használat Afrikában is növekedésnek indult.

A cannabis termelése a fentieknél jóval elterjedtebb, nem véletlen, hogy közel 200 millióra becsülik a fogyasztók számát. A több országban is legális marihuánát a becslések szerint legalább 145 országban termesztik. Kontinensünkön a legnagyobb termelőként Hollandiát, Albániát és Csehországot tartják számon, világszinten pedig Mexikó jár az élen. A szintetikus, vagyis dizájnerdrogok piaca talán a kábítószer-kereskedelem legdinamikusabban növekvő területe, legalább 60 millióra becsülik a fogyasztók számát. A hatóságok folyamatosan versenyt futnak a mesterséges szerekkel: volt olyan év, amikor száznál is több új dizájnerdrog került az európai piacra egy év alatt. Ezek legnagyobb kereslete Észak-Amerikában és Európában található, de növekedő piac Ausztrália és Új-Zéland, illetve nagy piacnövekedést várnak Nyugat-Ázsiában is.