Boris Johnson a vezetőválasztási kampány kezdete óta többször is kijelentette, hogy ha ő lesz a Konzervatív Párt új vezetője és így az új brit miniszterelnök, Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár lesz addig elfogadott Brexit-megállapodás, akár nem.
Versenytársa, Jeremy Hunt a kampányban tett nyilatkozataiban úgy fogalmazott, hogy ha semmi esély nem mutatkozik a Brexit-megállapodás újratárgyalására október 31-ig, akkor „nehéz szívvel ugyan”, de ő is kész lenne megállapodás nélkül kivezetni Nagy-Britanniát az EU-ból.
Philip Hammond ugyanakkor a BBC rádiónak nyilatkozva pénteken kijelentette: megállapodás nélküli Brexit esetén a brit exportőröknek hirtelen olyan vámeljárásokkal kellene szembesülniük, amilyenekkel még soha nem volt dolguk, az autóipartól a mezőgazdasági termékekig minden árucikk uniós kereskedelmére jelentős vámterhek nehezednének.
Mindemellett devizapiaci reakció is várható, és ez az import drágulása miatt az inflációra is hatna – mondta a brit pénzügyminiszter.
Hozzátette: rendezetlen Brexit esetén a brit pénzügyi szolgáltatási szektor is piacoktól esne el, és mivel ez az ágazat a brit költségvetés legnagyobb egyedi adóbefizetője, ennek komoly hatása lenne az államháztartásra.
Hammond szerint mindez már rövid távon gazdasági sokkot okozna, hosszabb távon pedig a brit gazdaság teljesítménye állandósult jelleggel kisebb lenne az egyébként elérhetőnél.
A pénzügyminiszter szerint a londoni alsóház „meg fogja találni a módját” a megállapodás nélküli Brexit megakadályozásának.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!