Először kormányozhat Nyugaton a Linke

Megegyeztek tegnapra virradóra a három német baloldali párt képviselői, hogy – a májusi választások utáni öthetes tárgyalásokat lezárva – koalícióra lépnek Brémában.

Megegyeztek tegnapra virradóra a három német baloldali párt képviselői, hogy – a májusi választások utáni öthetes tárgyalásokat lezárva – koalícióra lépnek Brémában, a legkisebb szövetségi tartományban. A megállapodást még az egyes pártkongresszusoknak is jóvá kell hagyniuk, majd augusztusban állhat fel az új tartományi kormány. Ha ez bekövetkezik, akkor a szociáldemokratákkal (SPD) és a Zöldekkel összefogó radikális baloldali Linke most először kaphat kormányzati szerepet valamely nyugati tartományban.

Erre eddig Brémában nem volt szükség, mert az 570 ezer fős Hanza-várost, a három tartományi rangú német település egyikét 1946 óta megszakítás óta irányító SPD ottani erős embere, Carsten Sieling pusztán a Zöldekkel is kormányt tudott alakítani. Májusban azonban az SPD nyolc százalékpontot veszítve annyira meggyengült, hogy most először a kereszténydemokraták (CDU) alakíthatják meg a legnagyobb frakciót. A legtöbb tartományban pedig az nehezíti a Linke kormányra kerülését, hogy a részben a keletnémet posztkommunista Demokratikus Szocializmus Pártjából létrejött radikális baloldaliakat sem a CDU, sem pedig a liberális szabad demokraták nem fogadják el koalícióképesnek. A CDU legnagyobb pártként Brémában az FDP-vel és a Zöldekkel javasolt koalíciót, de utóbbiak ezt elutasították.

Fotó: REUTERS/Fabian Bimmer

Német megfigyelők szerint az első nyugati vörös–zöld–vörös koalíció annak is próbája lehet, kiválthatja-e a baloldali együttműködés Berlinben az egyre csak gyengélkedő CDU/CSU–SPD-nagykoalíciót, amely a felmérések szerint már csak a polgárok egy kisebbségének támogatását élvezi. A németek 38 százaléka el tudja képzelni kancellárként Robert Habecket, az SPD-nél országosan jóval népszerűbb Zöldek társelnökét.

A német üzleti világ mindenesetre gyanakvással vegyes érdeklődéssel tanulmányozza a 140 oldalas brémai koalíciós szerződést, amely számos erőteljes környezetvédő és baloldali elemet tartalmaz. Így az éghajlatváltozás elleni harc jegyében legkésőbb 2023-ig bezárnák a szénerőműveket, 2030-ig autómentessé tennék a belvárost, tízezer új lakást építenének (a lakáshiány egész Németországban óriá­si probléma), és támogatóprogramok segítenék a munkaerőpiacon a gyermeküket egyedül nevelő szülőket.