Ismét a kvótákat erőltetik

Az uniós tagállamok néhány minisztere ismét informális találkozót tartott, hogy megpróbáljanak legalábbis átmeneti megoldást találni a Földközi-tenger felől Európára nehezedő migrációs válságra.

A német terv szerint továbbra is a frontországok feladata lenne a bevándorlók kimentése és azonosítása Fotó: Darrin Zammit Lupi Forrás: Reuters

Az uniós tagállamok néhány minisztere hétfőn ismét informális találkozót tartott, ezúttal Párizsban, hogy megpróbáljanak legalábbis átmeneti megoldást találni a Földközi-tenger felől Európára nehezedő migrációs válságra. A zárt körű találkozóról nem sok információ szivárgott ki, annyit azonban előre lehetett tudni, hogy a bevándorlási válság 2014-es kezdete óta európai szintű politikai válságot okozó, mindeddig megoldhatatlannak tűnő problémára nem pont a mostani eszmecserén sikerül választ találniuk a tárcavezetőknek.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy a válságnak leginkább kitett Olaszország belügyminisztere, Matteo Salvini előzetesen jelezte, nem vesz részt az eseményen. A házigazdának, Christophe Castaner francia belügyminiszternek címzett levelében azt írta: Franciaország és Németország nem diktálhatja az európai migrációs politikát, „nem véve tudomást a migrációnak leginkább kitett országok, Málta és Olaszország kéréseiről”. Az olasz belügyminiszter a távirati iroda szerint azt is megüzente: Olaszország nem lesz Brüsszel, Párizs és Berlin menekülttábora.

A német terv szerint továbbra is a frontországok feladata lenne a bevándorlók kimentése és azonosítása
Fotó: Reuters

Salvini a levelében arra a francia-német javaslatra utalt, amely a dublini menekültügyi rendszer reformjáig – az ebben részt venni hajlandó országokkal összefogva – érvénybe léptetnék a menekültek kötelező elosztási mechanizmusát. Az EU-elnökséget betöltő Finnország és Franciaország egyaránt támogatja ebben a kezdeményezés élére álló Németországot, Olaszország és Málta azonban már az egy héttel korábban, Helsinkiben megrendezett belügyminiszteri találkozón is megvétózta a javaslatot. Az elsősorban Heiko Maas német külügyminiszter által erőltetett „ideiglenes paktum” ugyanis azt a Róma és Valletta számára elfogadhatatlan pontot is rögzíti, hogy továbbra is a földközi-tengeri országok első számú felelőssége lenne a migránsok mentése, partra engedése, valamint azonosítása. Olaszország és Málta azonban éppen azt szeretné elérni, hogy más tagállamok is nyissák meg kikötőiket és befogadóközpontjaikat a Földközi-tengerből kimentett menekültek előtt, és ne csak azt a néhány bevándorlót osszák szét kényelmesen egymás közt a paktumra rábólintó tagállamok, akik jó eséllyel meg is kaphatják a menedékjogot, hanem a gazdasági bevándorlók okozta teherből is vegyék ki a részüket. Erre azonban nem sok esély van, mint ahogy a francia–német kezdeményezés elfogadtatására sem.

Heiko Maas már a hétfői találkozó kezdete előtt jelezte, Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel már meg is egyeztek abban, hogy szeptember első hetében Vallettában folytatják a belügyminiszteri tanácskozást. A szociál­demokrata politikus egyébként azzal érvel kezdeményezése mellett: elfogadhatatlan, hogy a földközi-tengeri életmentés továbbra is azon a vitán bukjon el, hogy a kimentett embereket hogyan osztják szét. A Der Spiegel internetes kiadása mindenesetre a hétfői találkozót úgy értékelte: sokadjára ülnek össze a miniszterek, megoldás azonban még mindig nincs a láthatáron. Heiko Maas csak annyit nyilatkozott a német sajtónak: „Még nem értünk célba, de folytatnunk kell az együttműködésre való törekvést, ez Európa humanitárius kötelessége.”

Berlinben sincs egység

Heiko Maas német külügyminiszter még július közepén vetette fel a menedékkérők önkéntes elosztását és befogadását. A szociáldemokrata politikus kezdeményezését követően a Die Welt konzervatív német lap megkereste a nagykoalíció másik pártját, a konzervatív Kereszténydemokrata Uniót (CDU), a párt frakcióvezető-helyettese, Thorsten Frei azonban óvatosan elhatárolódott Maas nyilatkozatától. Mint akkor fogalmazott: vannak dolgok, amelyeket az ember megtesz ugyan, de jobb róla nyilvánosan nem beszélni. Ilyen a kimentettek tagországok közötti szétosztására vonatkozó mechanizmus létrehozása is. Frei hangsúlyozta, figyelni kell arra, hogy egy esetleges elosztási mechanizmus miatt ne induljanak még többen útnak, és attól is óvakodni kell, hogy Németország egyoldalú kijelentéseket tegyen ebben a kérdésben.