Emmanuel Macron amellett érvelt, hogy a normandiai négyek következő egyeztetését „a következő hetekben” meg kellene tartani, mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megválasztásával a helyzet szerinte „teljesen megváltozott”.
Vlagyimir Putyin is azt hangsúlyozta, hogy Zelenszkij újra mozgásba lendítheti a befagyasztott béketervet, és az új ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetései „óvatos optimizmusra” adnak okot. Oroszország is nyitott a normandiai négyek tanácskozásainak felújítására, nem is lát más alternatívát, de csak akkor látja értelmét egy újabb találkozónak, ha azon konkrét eredményeket is el tudnak érni.
Franciaország és Németország 2014 óta igyekszik közvetíteni Ukrajna és Oroszország között a válság megoldása érdekében. Az utolsó tanácskozást 2016-ban tartották Berlinben. Kelet-Ukrajnában öt éve harcolnak oroszbarát szeparatisták az ukrán hadsereggel. Zelenszkij márciusi megválasztása óta felsejlett némi remény arra, hogy újra életre lehet kelteni a holtpontra jutott béketervet.
A Bréganconban tartott találkozó utáni közös sajtótájékoztatón Macron arra figyelmeztette Putyint, hogy Moszkvának tartania kell magát az alapvető demokratikus elvekhez. A gyülekezési szabadság, a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság és a választásokon való indulás szabadsága mind olyan értékek, amelyeket Oroszországnak – ahogy az Európa Tanács minden tagjának – teljes mértékben tiszteletben kell tartania. „Én hiszek az európai Oroszországban” – jelentette ki a francia elnök.
A moszkvai tömegtüntetésekkel kapcsolatban az orosz elnök azt mondta: Oroszország nem akar olyan helyzetet, mint ami Franciaországban kialakult a sárgamellényesek tüntetésein.
„Mindent meg fogunk tenni, hogy a belpolitikai helyzetünket szigorúan a törvényes kereteken belül tartsuk. Az embereknek joguk van ahhoz, hogy a jogszabályok adta lehetőségeken belül békésen tiltakozzanak, és a hatóságoknak ezt a jogot biztosítani is kell. Viszont senkinek nincs joga a törvényeket megsérteni, ha ez megtörténik, akkor felelnie kell érte” – hangsúlyozta.
