A parlament jelen körülmények között, október közepéig való felfüggesztését hevesen bírálták az ellenzék soraiból, azt hangoztatva, hogy sérti a brit alkotmányosság központi elemét, a parlament szuverenitását. A Liberális Demokraták soraiból casus bellinek nevezték a lépést, a párt vezetője a parlamenti ellenzék legfőbb erejét adó Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn előrehozott választásokat sürgetett, a Labour helyettes vezetője, Tom Watson pedig „a demokrácia elleni egészen botrányos támadásnak” nevezve szintén elítélte, mint ahogy a Skót Nemzeti Párt élén álló Nicola Sturgeon is. A skót miniszterelnök egyúttal sürgette a képviselőket, hogy fogjanak össze a kormányfő terveinek megakadályozására, és úgy fogalmazott, hogy „sötét nap lehet ez a demokrácia számára”.
Kifogásolták a lépést a kormányzó Konzervatív Párt soraiból is. Philip Hammond, a Theresa May vezette kormány pénzügyminisztere, aki határozottan ellenzi a rendezetlen Brexitet, „mélyen antidemokratikusnak” nevezte, John Bercow házelnök pedig „alkotmányos gyalázatként” jellemezte. Szerinte „teljesen nyilvánvaló”, a kormányfő azt akarja megakadályozni, hogy a parlament megvitathassa a Brexitet, és teljesítse kötelességét az ország sorsának alakításáról.
Bírálatok érték a kormányt amiatt is, hogy politikai harcokba rángatja az uralkodót.
A Skóciában üdülő királynő a hírek szerint még szerdán megvitatja tanácsadó testületével (Privy Council) a kormány kérését. Szakértők szerint az uralkodó rendkívül konzervatív a tekintetben, hogy távol tartja magát a politikától, különösen a pártpolitikától, és jelképesnek tekinthető szerepe azt diktálja számára, hogy elfogadja a kormány kérését.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!