A hétfői vitanappal véget ér a brit parlament jelenlegi ülésszaka

A hétfői vitanappal véget ér a brit parlament jelenlegi ülésszaka, és október 14-én, az új kormányprogramot ismertető királynői beszéddel kezdődik a következő törvényhozási évad – közölte hétfőn a londoni miniszterelnöki hivatal.

Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy kormánya ebben a hónapban lezárja a parlament ülésszakát, és október közepén, alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes határideje előtt új programot hirdet.

A mostani ülésszak befejezésének időpontja eddig bizonytalan volt, de a Downing Street szóvivőjének tájékoztatása szerint a hétfői vitanap végeztével a törvényhozási időszak is véget ér.

Johnsont az ellenzék részéről és a Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolták, hogy e lépéssel az október 31-i Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból.

A kormányfő azonban rendre cáfolja ezeket a vádakat, mondván: a lépésnek nincs köze a Brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése, olyan központi célkitűzésekkel, mint az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és az infrastruktúra fejlesztése.

A parlamenti ülésszak felfüggesztése ellen civil aktivisták jogi eljárást is indítottak, de a londoni felsőbíróság múlt pénteki határozatában megállapította, hogy Johnson a hatályos parlamenti törvényeknek megfelelően járt el, amikor kezdeményezte az uralkodónál a parlamenti ülésszak felfüggesztését és új törvényhozási évad elkezdését.

A felsőbíróság ugyanakkor lehetővé tette, hogy a kereset előterjesztői a végzés ellen fellebbezést nyújtsanak be a brit Legfelsőbb Bírósághoz.

Hétfőn este ismét az alsóház elé kerül Johnson javaslata arról, hogy október 15-én tartsanak előrehozott választásokat Nagy-Britanniában.

Az indítványt, amelynek elfogadásához kétharmados többség szükséges, az ellenzék a múlt héten elutasította.

Az ellenzéki pártok elsősorban attól tartanak, hogy ha a Konzervatív Párt, amelynek jelenleg nincs többsége az alsóházban, megnyeri a választásokat, Johnson visszavonatná a parlamenttel azt az új törvényt, amely megtiltja, hogy az Egyesült Királyság rendezetlen módon, megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból a Brexit október 31-i határnapján.

Az ellenzék legnagyobb ereje, a Munkáspárt által kezdeményezett, pénteken véglegesített jogszabály lényege az, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

A törvény még azt is előre meghatározza, hogy Johnsonnak milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől.

A kilépés további, immár harmadik halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.

Boris Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig új Brexit-megállapodás, akár nem.

Johnson szerint azért fontos az október közepi választási időpont, mert így fel lehetne oldani a jelenlegi parlamenti patthelyzetet a Brexit szempontjából döntő fontosságú, október 17-én kezdődő EU-csúcs előtt.

Ha a kormányfő javaslatát hétfő este – ahogy az várható – az ellenzék ismét leszavazza, akkor a brit választási törvény alapján november vége előtt már nem lehetséges a választások megtartása.